(verseny) Edzésleírás
Zalaegerszeg, Hegyimaraton. Számokban 41 km, 720 m szint, 4.19 idő, kategória 1 és abszolút női 3. helyezés. De azért ennél egy kicsit több volt :-)
Gyermekkorom óta futok, de 20 feletti távokat kb. 5 éve. Ez volt a hetedik maratonom, itt az első. Az idei évem nagyon jól sikerült minden téren. Kemény, de eredményes munka, emellett jogi egyetem 6 államvizsgája - de végre májustól, az addigi szintentartás helyett megint tudtam jobban foglalkozni a bicajjal és a futással, a két kedvenc sportommal. Egy maratonnal ünnepeltem, majd a felkészülést folytatva novemberben Siófokon megint sikerült 1.50 alatti (1.48) félmaratont futnom, közben kisebb versenyeken dobogóra állni, gyorsulni. Túl azon, hogy a futás nekem a határaim kitologatását jelenti, feltölt erővel a hétköznapokra, azért pozitív hatása még, hogy a befektetett munkának itt garantáltan megvan a gyümölcse is :-)
Elkezdtem a következő évi célokat is meghatározni, ami a 4 óra alatti maraton (40 km-en már van), az 1.45-s félmaraton. Edzéstervem az eddz rá amikor és ahogyan tudsz, mivel a munkám nem 8 órás, de azért vannak lehetőségek. Ilyen edzőversenyként tekintettem a maira is. Néztem azért beszámolókat, Tarsoly Robi egyik szösszenetében Sólyom – edzésterv pld a 8szor 1 km emelkedő izomból kicsit izgulásra késztetett, gyorsan számolgattam, annak ellenére, hogy százszor inkább hegyen futok mint pályán, azért nem ilyen intenzíven. Na, jó, hogy lefutom 4.30-on belül arról nem voltak kétségeim, minél gyorsabban annál boldogabb leszek :-) A kategóriában ketten voltunk, társam szintén keszthelyi, sokadik (talán 13) maratonja, itt sem először futja, idén futott 4 óra alattit, ergo lapok leosztva, övé az 1., azért egy ilyen rangos versenyen ügyes leszek én másodikként is. De mivel említettem, a magam határait tologatom, hát adjunk bele, amit lehet.
Előző nap dőlt el, hogy Zéva futótársamon kívül általam csodált gyorslábú barátom, Németh Gábor is velem jön autóval a versenyre. Örültem nagyon, ki tudja, talán a varázsereje rám is hat egy kicsit :-)
Jó hangulatban telt az út, Gábor végigvitt gondolatban a terepen, itt sunyin emelkedik ott hirtelen de rövid stb. Mivel Zeget nem ismerem (előtte a honlapon levő térképet párszor átnéztem, segített, ezúton is köszi érte), sejtelmesen megjegyezte, hát majd most megfogod :-) Jöttek az ismerősök, hamar átragadt rám a versenyhangulat. Utólag nem volt egy nagy ötlet a végére állni a sornak, ott ellőttem egy percet legalább, de magáról a versenyről elmondhatom, komfortos volt végig, a ruhaválasztásom tökéletes volt, a kezem ugyan spéci kesztyűben is lefagyott és néha a mínusz 8 fok még széllel is párosult, ott az arcom is, de hát ezt az élményt már átéltem párszor, és fogom is, a természetben futást akkor is imádom :-) A hegyek ugyan kicsit többen voltak mint számítottam, de a felfelékkel nem volt gond, még akkor sem ha egy hónapja egy esésnél jól megcsaptam a térdeimet amit érzek a mai napig, csak a lefelénél hisztiztek egy sort néha, de nem foglalkoztam velük. Az emberek néha jöttek szembe BUÉK-ot kivánva, még 35-nél is volt erőm mosolyogni. Bár bevallom, nem vagyok a híve az út mellett tömegesen biztatgató és kiabáló laikusoknak, néha a nincs sok vissza felkiáltásaiknál eszembe jut, hogy ennyire szarul azért nem nézhetek ki…..szval a magányos futásokat kevés csinnadrattával jobban csipem, ez a verseny is ilyen. Mivel nem ismertem tényleg a pályát, két helyen voltam bizonytalan, 20 km körül és a ZTE stadion után, hogy merre visz az út, illetve egyszer jókislány voltam és vártam a piros lámpánál is. Belekerült pár percembe de ez van. A legrosszabb rész nálam érzésre a Gógánhegy előtti egyenes volt. Előttem – mögöttem senki, kezdtem fáradni is. Aztán a vége előtt pár km-rel meglepetésként bíztatást kaptam olyantól, aki fontos nekem, de nem számítottam, ez szárnyakat adott, az utsó 4 km-tert jóval 5 perc alatti ezresekkel rongyoltam be az órám szerint. Hihetetlen, de Dórira, aki utolért Gógánhegyen, így 2 percet vertem rá, Móni pedig, aki abszolútban megelőzött, kevesebb, mint egy perccel előbb ért be nálam, pedig 37km-nél még 3 perc volt köztünk :-)
Befutva tudtam meg, hogy így kategória 1., illetve abszolút 3 helyet szereztem meg. Hát euforikus pillanat volt Lubics Szilvi mellett feszíteni a dobogón, ilyet sem mindennap él át az ember lánya, a kettőnk közti időkülönbséget most hagyjuk….:-) Aztán a finisher poló, az egyesével szólítás a közös csoportképhez, kb. mintha ironwoman lettem volna. Mondjuk, ha könnyű lenne, mindenki képes lenne végigfutni, és hát ezzel a végjátékkal, amit a szervezőktől kapunk elhiszed, hogy büszkének kell lenni a teljesítményedre J Köszönöm a rendezőknek, a sporttársaimnak, J A rendezőknek két apró dolog amivel még lehetne emelni: mondjuk ha nem is mindenhol de 5 – 10 kmként egy km jelzés hol is tartunk, illetve a chipnél nem mindenki csekkolt minden ponton, ezt szigorúbban venném a béke kedvéért. Amúgy imádtam. És ezúton is Gratula Minden teljesítőnek!!!
ui. Van egy fogadalmam immár 6 éve, annyi km-tert futok újév első napján ahány az utsó két számjegye az évnek, ergo idén 16 jutott. Jelentem, végignyomtam, maraton másnapján. Csak azért a célért, hogy az idei évemben is elérjem amit kitűztem futásban. Mert amit az újév első napján teszünk, ugye…És ha rajtam múlik, 31-ét Zegen töltöm a hegyekben innéttől ;)
Tényleg repültél lefelé 38 kilométertől, gratulálok itt is.. :-)
Remek beszámoló. Gratulálok hozzá és a futáshoz is!
Kerolájn 3028 napja
Köszönöm MIndkettőtöknek :-)