Mostanában elég sokat kell tanulni, mert mindig van egy hullám amikor a tanárokra rájön az irathatnék, és ez a hullám most kezdődik. (ó, csak nyelvtanból ne írjunk!!!) Ráadásul itt van az érettségi is, és a következő két hét elég zsúfolt is lett, de mindegy mert ezt mindenki átéli legalább egyszer, aki pedig továbbtanul az persze többször is. Csak most olyan jól esik panaszkodni.

A sok szellemi munka után mindig olyan jól esik a futás. Mikor este elindulok futni, csak úgy visznek a lábaim az első 100 méteren, de utána már nem annyira könnyű... De semmi sem könnyű és úgy vagyok vele, h ennyivel tartozom magamnak h egy picit egészségesebb legyek. kb 3,5 kilit futok, de a végére úgy elfáradok, h azt most körül sem tudom írni. Futás közben mindig az lebeg előttem h egyszer elérem még az 5 kilit is csak kitartónak kell lennem. Egyszer csak sikerül A legjobb érzés az, amikor futás után kinyitom a kaput és arra gondolok h megcsináltam, és legközelebb már könnyebb lesz. Futás után egyből leűlök a gép elé, és lejegyzem az edzésnaplómba h mennyit futottam. Hát ez is egy jó érzés, bár erről ti többet tudnátok írni mint én, hisz én még csak 2 hete kezdtem futni. Pénteken mi is lefutjuk tesi órán a 12 percet, remélem sikerül majd összehozni egy négyest... Jövőre meg egy ötöst de majd meglátjuk...

Ja és már nem szoktam félve ráállni a mérlegre, h mennyit fogytam...elhatároztam h havonta egyszer fogok méretkezni, és így talán több sikerélményem is lesz. Szerintetek annyi kevés futással amit én produkálok le lehet adni egy hónap alatt 2 kilót?

Na megyek tanulni... ti meg addig írjatok szép hozzászólásokat, amilyeneket szoktatok... szeretem olvasgatni a véleményeiteket :D

Képzeljétek, ma meg volt az első futásom!!! Mivel már sötét volt, ezért Hérát vittem magammal a fehér színű bullterrieremet. Semmi sem ment könnyen... Először a közeli tavakhoz mentünk ahol találkoztunk egy aranyos horgászbácsival, de mással nem, eléggé elhagyatott terep volt... Már javában köröztünk Hérával mikor láttam rajta h nagyon ideges lett és szaglászott a levegőben. A nád csak úgy susogott körülöttünk, majd hirtelen vmi hatalmas zaj mögöttünk. Egy hatalmasnak látszó fekete kóbor kutya futott el mellettünk. Héra megijjedt, majd morgott. Éreztem h biztonságban vagyok mellette és azt is éreztem h képes lenne megvédeni ha baj lenne. Majd tovább futottunk. Hol lassabban hol gyorsabban. Néha megálltunk azért mert elfáradtam néha pedig azért mert Hérát bátorítottam. Mikor kiértünk a szomszédos utcába, egy idő után észrevettünk egy részegen ordibáló bácsit, akit Héra meg is ugatott! Majd hazaértünk. Kb 30 percet futottunk és a lépésszámoló szerint 3,39 km-t tettünk meg. Nem is akartam hinni a szememnek. Máskor 1 kili is teljesen kifáraszt... lehet h a természet hozta ezt ki belőlem... Igazatok volt!! Annyira jó érzés lejegyezni h mennyit futottam. El sem hiszem!!! 

Holnap pedig Karacs napok, úgyh gondoljatok rám úgy 15 óra után. Jó? 

Először megszeretném köszönni a hozzászólásokat, nagyon jól esett minden. Keddtől szerdáig nagyon rossz napjaim voltak, mert majdnem tönkrement a barátságunk a legjobb barátnőmmel egy pasi miatt. Tudtam h beszélnem kell barátnőmmel, és azt is  h sétálnom kell meg mozogni. Szval összekötöttük a kellemest a hasznossal. Elmentünk együtt sétálni és közben megbeszéltük a dolgokat. Végül rájöttünk h mennyire hülyék voltunk mind a ketten!!! De fő h kibékültünk. LEmértem és 1,5 órát sétáltunk. El is fáradtam rendesen. Még aznap tesi óránk is volt, akkor még eléggé érdekes idegállapotban voltam. A lényeg az az volt h büszke voltam magamra mert 4 perc alatt 125 felülést csináltam és 4 fekvőtámaszt. Nem semmi mi, ugyi? Mondjunk inkább 3 fekvőtámaszt... az talán hihetőbb. Tegnap egyébként írtam egy nagyon hosszú blogot, de vhogy elveszett. Olyan bosszantó volt. Veletek is előfordult már, v csak én vagyok béna? Ma van húgom 4. szülinapja, úgyh be is fejezem most a blogírást, és beszélgetek vele egy picit. Végezetül mégegyszer köszi a bíztatást!!

Ja és most jön a szokásos elköszönés, amelyből bajom nem lehet, ti mondtátok Ja és még várom evitától a tippeket az útvonalakra.

SZIASZTOK

Az egyik tanárom ajánlotta ezt az oldalt, és egyenlőre bejött.
A futással többször is próbálkoztam, de egyszer sem sikerült 2 hétig tartanom magamban az erőt. Most már látom h rosszul kezdtem bele... Minden nap futottam és annyit h már nem is élveztem. Egyetlen célom volt, a súlyfeleslegem leadása. De ezúttal máshogy lesz! Szerencsére itt szakszerű tanácsokkal is el tudtok látni, és jó cikkek is vannak. Eldöntöttem h belekezdek egy edzéstervbe, ami kezdőknek szól. De a mostani mottóm: csak lépésenként, fokozatosan... Most szoktatom rá magamat a rendszerességre, ami nekem nem könnyű mert elég spontán élem az életem, semmi rendszeresség, pl.: mindig más időben tanulok. Tehát 2 naponta elviszem a kutyimat (Apollót) sétálni, és együtt keresünk egy jó útvonalat. Eddig még nem találtunk sajna. Eddig amerre jártunk ott kóbor kutyákat találtunk, a másik helyen meg picit féltem mert sűrű nádas van a földút mellett. A házunktól kb 300 méterre van egy szép kis tó, megnézzük azt is. Még nincs futócipőm sem, de 1-2 héten beszerzem... Csak előbb tájékozódni szeretnék, nem egyből megvenni egyet, aztán meg megbánnám. Olyan cipőt szeretnék, amelyik strapabíró, nem hullik szét 2 hónap alatt. 

Most egyébként eléggé stresszes vagyok.. itt van az angol érettségi, amibe belekavart az egyik tanár és most 7 új tételsort kell megtanulnunk 3 hét alatt. Ráadásul pénteken a sulinkban Karacs napok lesznek, és az osztály egy színdarabot ad elő. Én vagyok az egyik főszereplő (a gonosz kommunista malac) és elég nagy rajtam a nyomás is, de megbírkózom vele. (remélem)

És azt is remélem h ez a blogírás rendszeres lesz, nem olyan mint pl a naplóírás...( 1 oldalt írtam a naplómba és ennyi)

Ilyenkor elkell köszönni?? Hát ezt még nem tudom... Bajom úgysem lehet belőle szval SZIASZTOK