Rá se ránts a huhogókra:) Innen szép nyerni.

(Egy sorstárs)

Most ismerkedem a blogoddal. Minden elismerésem a tiéd! Nekem eddig csak jó tapasztalataim vannak a kéretlen drukkerekkel, de ha nem az lenne, akkor nem törődnék vele. Mert a futás önmagában jó, magunknak csináljuk. A nézők nem olyan fontosak.

Valaki azt mondja, hogy zenére futás helyett menjen diszkóba, de ennek okán talán megfelelő önvédelmi eszköz. A kislánynak azt is tudnia kéne, hogy a néni elég tapasztalt ahhoz, hogy tudja, nem kell feltétlen mindent szóvá tenni. Nekem a járókelők szólnak be, de ezek szerint a pályán is lesz kellemetlenség... (Egy 'nagycsontú' :D)

Nem szabad odafigyelni a negatív megjegyzésekre, mert csak magadat stresszeled!!!

Az én olvasatomban egyszerű az eset, fáradt voltál, elégedetlen magaddal, félszeg a sok ember miatt a pályán és "bevonzottad" magadnak a negatív élményeket. Pihenj, jutalmazd meg magad és legyél büszke magadra, mert nagyon jó úton vagy.

Nem szoktam hozzászólni az írásaidhoz, de mindig olvasom és nagyon-nagyon szorítok Neked és veled örülök. Nagyszerű lány vagy és sokan merítenek erőt belőled is, csak így tovább!

Köszönöm a bíztatást. De azt hiszem egy kicsit félre értettetek! NEM SZÓLTAK BE nekem, csak én éltem meg az egészet így. Alouette írta jól, talán érzékenyebb voltam a kelleténél. De persze a végén jót nevettem magamon, csak muszály volt ezt az érzést is leírni, mert időnként érzünk ilyet. Én bevallottam ezt, ráadásul meg is hasonultam a korábbi blogbejegyzésem után, ami külön ízt ad az egésznek.

Rá se ránts.  Gondolom, az idősebb futó rendszeresen sportol, én is szeretnék ilyen nagymama lenni majd. Ennyit tesz a rendszeres edzés.

Majd ha már évek óta futsz, Te is lehagysz másokat. :-)

Ha olyan passzban vagyunk, hajlamosak vagyunk a semleges vagy akár pozitív zöngéket is negatívként megélni. Holnap új nap :)

Jaj, ez viszont jóval problémásabb, mintha valaki beszólt volna........

Szia.Ne törődjél Te senkivel csak saját magaddal,zene a fülbe aztán a többi nem számít.

Hmm, mesélek kicsit.

Még nem tudtam futni.....egy kör gyorsan gyalogolva  a rekortán pályán, egy kör nagyon lassan 7 percesek felett kocogva.

Jön  két pasi, egy nagyon magas és egy alacsony, nyomják, mint állat és közben beszélgetnek. Már messziről hallom, hogy érkeznek, olyan hangosan és viccelődve mesélgetnek egymásnak. Mindezt több körön át.....

Én meg alig várom , hogy  a kocogós körömnek vége legyen, már alig kapok levegőt, gyalogolni akarok!

Iszonyú denemmotiválók voltak!!!

Azóta ha meglátom őket, folyton megemlegetem...

Még mindig lassabban futok náluk, de mégis arra a távra készülök, amit minden futó meg akar egyszer futni.

Nem a nénikét, nem a kislányt és nem is  a gazella anyukáját kell legyőznöd, hanem csakis saját magadat és ez a legnehezebb.

Sok sikert hozzá!!

Aranyhörcsög futópad. :o) Megvan? Kerek, rácsos, bebújik, teper.... nem lehet kizökkenteni. Én valami ilyet képzeltem magam köré, amikor még azt hittem, hogy mindenki rajtam nevet. Csak gömb formájában. Bedugtam a zenét a fülembe, be a kis világomra, és csak befelé figyeltem. Próbáld ki te is a höri futópadot! :) Sokat segít. 

Mambuc, évekig voltak hörcsögeim, fél éjjeleken át bámultam őket a kis világukban :)  Most vigyorgok ezerrel :))))

Jesszus....Tudtam, hogy hozzá fogsz szólni, és hogy ezt fogod írni. Húúúúúhhaaaaaa......... :o))

Holnap kiszellőztetem a boszorkányságot a Börzsönybe... :D

Köszönöm Tündüs a történetedet, de tudod nekem az volt a legrosszabb, hogy előtte pár nappal írtam a blogomban, hogy mindenki csak magával törődjön, ne nézze a másik eredményét. Osztottam az észt. Aztán pedig egy gyengébb pillanatombanl én is kiakadtam a többi mellettem elfutón. Szóval igazából erről szólt volna a blog, hogy nem olyan könnyű dolog függetleníteni magunkat a körülöttünk zajló dolgoktól, mint ahogy én azt előtte gondoltam.

Dehogynem, nézd mások eredményét amíg motivál. Ha elcsüggedtél akkor nézd meg az edzésnaplódat  honnét indultál!

Szia! Velem is megestek ilyenek, már egy ideje szerencsére nem. De lehet hogy holnap megint fog:) Én is csak azt tudom mondani, amit a többiek: próbálkozz zenehallgatással, és figyelj csak magadra. Én amúgy azért is szeretek jobban késő ősszel-télen kijárni a pályára, mert jóval kisebb a forgalom, kisebb az esély az ilyen érzésekre. Akkor valóban csak az a 3-4 ember van kint a pályán, akik azért mennek, hogy fussanak, a mások nézegetését-kommentálását meg vagy nem csinálják, vagy jóval diszkrétebben...Ilyenkor viszont sokan vannak, ez van...

További jó futásokat kívánok!