Holnap lesz a 9. nap. Alapvetően remekül vagyok, kevesebb alvás is elég és a futás sem nyögős. Talán a mai kicsit nehezebb volt a megszokottnál, de a végére egészen jólesett, hogy teljesen visszavettem a tempót. Nem baj, nem a száguldozás itt a lényeg, hanem egy pici, nem megerőltető mozgás a jó levegőn, az meg megvan. Sokat gondolkodom. Úgymond, meditatívabb az élet ilyenkor, mintha minden érzékem jobban ki lenne köszörülve, a szaglásom is olyan, mint egy vadászkutyáé. Néhány napja például beléptem a szobába, ahol dolgozom és az asztalon volt egy zacsi, becsavarva a szája, kenyér volt benne. Nem hittem az orromnak, de esküszöm, hogy megéreztem azt a finom kenyérillatot, amit egyébként nem biztos, hogy észreveszek. Egyébként beszéljünk a nehézségekről, mert azok is vannak. Az evés ugye egy hihetetlen jó dolog, főleg ha az ember meg tudja osztani gasztronómiai élvezkedését másokkal is. Én pl. Kutyabarátommal mindig pannóniasajtos-tejfölös tésztát eszem, ha tésztapartizunk vmilyen apropóból. Aztán egy rendkívűl finom csokislikőrt iszunk, kb, egy gyűszűnyit, és közben jókat vigyorgunk. Vagy gondolhatnék a mi nagy hencsergős-telezabálós partijainkra a futóbarátokkal, húúúú, az is milyen szuper tud lenni! Persze az itthoni vasárnapi közös ebédek, vagy ami a csúcs, a karácsonyi vacsora!!! Leszámítva, hogy előtte széttolgozta magát az ember a konyhában a rengeteg sütés-főzéssel, takarítással, stb, ez egy remek dolog. Na, de mit is akarok mondani... szóval, ma éreztem először, hogy kicsit unom ezta löttyöt. Igen, finom, igen, olyan, mint egy mézes-citromos tea és igen, benne van minden, amire szükségem van, de nem lehetne mondjuk rántott karfiol ízű?! Alapesetben annyi finom ízinger éri az embert ehhez képest pedig csak ezzel a néhánnyal van érintkezése a kúra alatt. Hiányoznak a fűszerek. A rafinált, moderált ízeket szeretem, amik nem trombitálnak bele az ember szájába. Jó, a csípősség nem ez a kategória és azt is imádom, de az más. :) Ma az is eszembe jutott, hogy a szexet sem kizárólag az utódnemzés céljából csináljuk, ugyanígy a kaját sem csak azért esszük, hogy működni tudjunk. Nagyon szomorú lennék, ha vmi okból nem ülhetnék le a családommal és a barátaimmal egy jót enni. Ha nem lenne többet rántott karfiol, meg zellerkrémleves, helyette csak vmi íztelen löttyöt kellene inni, ami tökéletesen ellát mindenféle fontos tápanyaggal és kész.  Na, most egyenlőre ennyi. Ma írtam egy teszetet a nyelvvizsgához, nem volt vmi fényes, de legalább sikerült. Jövő héttől nagyon kell tanulni.

Tegnap ünnepélyesen megnyitottuk a futóidényünket Kutyával. Volt ugye a Nagy Tervmegbeszélés, ahol megszületett egy két hónapra szóló részletes terv és egy érintőleges jövőbe néző. Mostantól tehát egy futásra-visszaszoktató egy hónapos periódus következik, heti 3-4 futással, mindig kedvünk szerinti távot, lazán lefutva. Ebben bennelehetnek a hétvégi tt-k, vagy egyéb terepfutások, vagy csak egy kicsit hosszabbak, mint a hétköznapiak. Ispi előszeretettel használja az "érzés szerint" kifejezést, és ettől nagyon klassz, egyben nehéz is tud lenni a dolog, de azt hiszem, hosszú távon kifejleszt egy olyan belső figyelőkét az emberben, ami nagyon hasznos tud lenni. Szóval figyeljük meg, mit mond a testünk, hogy érzi magát a lábunk, meg úgy egyáltalán.

Decemberben jön a köv. 1 hónapos periódus, a gyorsítás. Istenem, hogy fosok én ettől!! Sosem csináltam még ilyet, azaz, jó, kipróbáltam néha milyen fartlekezni, no de feladatból és rendszeresen! Ráadásul az elmúlt hosszú hónapok kihagyásai miatt sikerült megint lecsigásodnom, remekül belassultam. mindegy, bízom benne, hogy az egy havi rászoktatás alatt majd visszaszerzek némi fittséget és tempót a korábbi önmagamból. Részletes terv a gyorsító hónapra: váltakozva két 3, majd két 4 futóedzéses hetet kell végrehajtani. A 3-ashéten a középső nap a lényeg, fatlekezni kell. kb 45 percnyi edzésidőben 10-15 perc bemelegítő futás, majd rakétásodunk 15-20 mp erejéig, de semmiféleképpen sem kifingásig. Aztán visszaengedünk egy kicsit, majd megint nekilódunk, mindezt 10-15 percen keresztül tesszük, majd lezárjuk egy kb 10 perces levezető laza kocogással. Ispi azt mondta, semmi erőltetés, szárnyalunk! :) A másik két edzésnap egyike a hosszú, lehetőleg terepen, 15-20 km erejéig. a 3. napon pedig semmi extra, vmi kellemes lazulós. Alapvetően az mindig szabály, hogy egy erősebb edzésnapot ehgy lazább kövessen, hogy ki lehessen pihenni a fáradalmakat.

A 4 napos héten 2 hosszú edzés van, az egyik másfél-2 órás, míg a másik1- másfél órás, lehetőleg terepen. Aztán van egy fartlekes edzés, lásd előző hét, és egy tempófutásos edzésnap. Ezen a 45 perces edzésidőn belül kb. 15 pemelegítő futás, majd 15 percnyit kell egy tempóban, a 10 km-es versenysebességeddel menni (ha tudnám, hogy mi is az... életemben egyszer voltam 10 km-es versenyen, 2005-ben, amikor elkezdtem futni. Akkor csontra 60 percet futottam), majd bezárni egy 15 perces laza levezetéssel.

hát, ennyi a terv egyenlőre. Tanakodtam, hogy igazából gőzöm sincs, hogy a sorozatterheléses versenyek fekszenek nekem jobban, vagy az egyben hosszabb táv. Ispi erre lazán azt mondta, hogy jó, akkor tessék megcsinálni egy hétvégén egy 40/60/40-et és meglátjuk. na, az még odébb lesz, azt hiszem, hogy ezt a próbát be merjem vállalni.:P De a lényeg, hogy este fél9 körülig tartott a megbeszélés, én már a végén mondogattam, hogy sietnem kell, mert ma még menni kell futni a kúra miatt (is). És addig addig mondogattam, míg Kutya is ráállt, hogy csatlakozik, szóval negyed 10-től futottunk, jó hideg volt a gáton és nagyon esett az eső, de olyan klassz volt megint együtt futni, hogy hú! Olyan éneklősre sikeredett, mint mindig, de már én is egyre agyalágyultabb vagyok, hogy simán áriázok bele a nagy semmibe :)

Hát, dióhéjban ennyi. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mit hoz ki belőlem ez a gyorsítós dolog. Mindenesetre kéne egy újy cipő is, a tavalyi már kezd elrugalmatlanodni, bár még mindig nagyon kényelmes.

Hja, 3. nap egyébként. Az eddigi kúrák alatt csak reggelente ittam egy kis Hunyadi keserű vizet, attól minden reggel tisztultak a beleim, hogy finoman fogalmazzak :) Viszont ez a mostani nem semmi! Esténként szennalevél teát iszogatok, és olyan outputjaim bvannak, hogy khm... jó, nem ragozom. De azért milyen érdekes, hogy nincs semmi befelé, és ami mocsok, dratva mégis eltávozik (!) Na, ez az, ami a mindennapok során felgyülemlik, és jól elraktározódik az emberben és esze ágában sincs sátrat bontani, amíg ki nem kényszerítik onnan.

Egyébként remekül vagyok, sokkal jobban megy a futás is. Igen, talán többet kéne pihenni, de talán még 2 hét és mindennel készen leszek és aztán jön a hawai! :) szép napot mindenkinek!

Túlvagyok az első napon. Minden ismerős, jól bejósolhatók a változások, a mellékhatások, stb. Tegnap picit fejfájós voltam este, de futás közben kifújta a szél belőlem az összes nyűgöt. Nagyon furcsa; hogy futhatok jobban teljesen üres bendővel, mint normál étkezéses állapotban (?!) Most 15 napot tervezek, kicsit beljebb merészkedek, mint idáig voltam, dehát a futással is ez van, nem igaz? Először örülünk a 10 percnek, majd máris  egy maraton kellős közepén ocsúdunk fel :) De nem vagyok ám annyira fafej, hogy tűzön-vízen keresztül véghezvigyem ezt a 15 napot, szóval nyugi Bélabácsi! Ezen mindig jókat veszekszünk, de ez nálunk már hagyomány :)

egyébként munkába kéne menni, de ugye a szükség... 

Mindenki feltámad mostanában, én is kezdem magam összeszedni. Egy hónap múlva japán nyelvizsga, közben munka és munka, meg suli és suli, meg tanítás és tanítás. Jó sok, de legalább nem nyom agyon, kapok végre levegőt a temérdek tennivalótól. Hiába, mindig túlszervezem magam... egy kicsit elkéstem az őszi nagytakarítással is, de majd holnaptól megint elkezdem. 2 hét "beltéri" pucolás, teljesen átlényegül az ember, és sokkal nyugodtabb lesz, ahogy megyszabadul a mérgektől. meg aztán, ugye, a kilók...

Szerdán találka Ispivel (Ursika!!!), megszüljük a Nagy tervet 2008-ra. talán Sárvár 24, vagy Balaton-kör, vagy tudja a manó.