Cikket szerettem volna írni erről, mert tényleg érdekes volt, de aztán kiderült, hogy nem kapjuk meg a konferencián elhangzott előadások anyagát, anélkül pedig nehéz. így aztán csak egy blogbejegyzésre futja, leírok pár dolgot, amit én a legérdekesebbnek találtam.



Étrend-kiegészítők, táplálék-kiegészítők

Az étrend-kiegészítők hazánkban 2004 óta OETI engedély nélkül forgalmazhatóak, csupán bejelentés kötelesek. Egy-egy új étrend-kiegészítő készítmény bejelentésekor az OETI magát a készítményt nem is kapja meg, csak a dokumentációját, amit áttekintenek és javaslatokat fogalmazhatnak meg a forgalmazó felé, de engedélyezni/tiltani nincs joguk. De legalább ezek a készítmények bekerülnek az OETI adatbázisába, ahol interneten lekereshetőek.

Ma hazánkban összesen 5223 ilyen OETI-hez bejelentett étrend-kiegészítő van, és számuk gyorsan nő. Idén 9 hónap alatt 1532 készítményt jelentettek be, azaz minden munkanapon 8-9 új terméket. Arról nincs adat, hogy a bejelentett készítmények közül ténylegesen mennyit forgalmaznak.

Olyan kategória, hogy „táplálék-kiegészítő", a magyar szabályozás szerint nem létezik, így ezeknek a termékeknek semmilyen termék-specifikus szabályozása nincs. Az ilyen készítményeket nem kell sem OETI engedélyeztetni, sem bejelenteni, tulajdonképpen ezt a kifejezést bárki ráírhatja egy saját maga által összekevert anyagra és elkezdheti árulni azt (!!). Érdemes tehát az ilyen elnevezéssel forgalomba hozott készítményekkel nagyon óvatosan bánni. Ezek sokszor tartalmaznak ismeretlen hatóanyagokat, hatásaik megfelelő kísérletekkel általában nem igazolták, és a termékek tisztasága is sok esetben kérdéses. Ezeket a készítményeket sokszor az étrend-kiegészítőkhöz nagyon hasonló csomagolásban hozzák forgalomba, ami megtévesztheti a vásárlókat. Esetleges fogyasztás miatt bekövetkező egészségügyi probléma esetén a felelősség egyébként a gyártót terheli.

Egyértelmű javaslat volt a konferencián az OETI szakemberektől, hogy táplálék-kiegészítőnek nevezett készítményeket ne fogyasszunk, étrend-kiegészítőket pedig csak akkor, ha azok szerepelnek az OETI listáján. Továbbá semmilyen olyan terméket ne vegyünk meg, illetve ne fogadjunk el kipróbálásra, aminek nincs magyar címkéje.


Karnitin, KoenzimQ, Kreatin, Koffein

Sajnos nem tudom kellő részletességgel leírni az elhangzottakat, az előadás azt vizsgálta, hogy tudományosan igazolható-e mindazon jótékony hatás, amit ezeknek a hatóanyagoknak tulajdonítanak a sportolók (pl. Karnitin - a szervezetben az energia termeléséhez szükséges zsirsavakat szállítja oda, ahol azok energiáva alakulnak, azaz fokozza a zsírégetést; KoenzimQ - semlegesíti a szabadgyököket, stb).

A Karnitin és KoenzimQ esetében a válasz inkább a NEM felé hajlott, míg a Kreatin és a Koffein esetében inkább az IGEN felé. Bár a kreatinnál elhangzott, hogy hatása főként az erő illetve gyorserő sportágakban megfelelő, aerob terhelés illetve állóképességi sportágak esetében kevésbé hatékony. A koffein alkalmazásánál pedig annak lehetséges mellékhatásai miatt érdemes óvatosnak lenni (pl. szívdobogás, dehidratáció, eletrolit vesztés).


Vétlen doppingolás

Tényleg lehetséges, hogy a sportoló nem tudja, hogy bevett valamilyen tiltott anyagot? - tette fel a kérdést az előadó. Nos, úgy tűnik, elképzelhető. Hiszen pl. 2001-ben egy átfogó német kutatás során 634 engedélyezett, boltokban szabadon megvásárolható étrend-kiegészítő készítményt vizsgált meg a kölni doppinglabor, és ezek 14,8%-a, azaz 94 készítmény (!!) tartalmazott tiltott szereket, melyek a csomagolásukon nem voltak feltüntetve, de ha a sportoló fogyaszt az adott készítményből, a doppingteszten megbukik.

Érdemes csak olyan készítményeket szedni, melyeket a hazai vagy nemzetközi illetékes szervek megfelelőnek minősítettek. Ennek utána nézhetünk az OETI honlapján, illetve pl. az NZVT listán.


Egyéni táplálkozási tanácsadás

Bár vannak általános alapelvek a megfelelő táplálkozásról, azért az elit sportolóknak egyénileg tervezett étrendet kell(ene) követniük. Ebben az OETI tud segítségükre lenni. Első lépésben elemzik a jelenlegi étkezési szokásait, valamint megbeszélik vele, hogy milyen edzésmunkát végez, és milyen céljai vannak - pl. izomtömeget szeretne növelni, vagy fogyni szeretne az izomtömeg megőrzése mellett, stb. Ezután antropometriás mérések következnek. Majd elemzik a sportoló által elkészített 3 napos táplálkozási naplót. Következő lépésben meghatározzák a sportoló energiaigényét, illetve azt, hogy esetében az adott kalóriamennyiséget milyen tápanyag összetétellel mellett kell elérni. És a sportoló megkapja, hogy naponta mikor és hány darab étkezést javasolnak számára, hogy azokban mennyi kalória legyen, és az egyes étkezéseknél hogy alakuljon a zsír-szénhidrát-fehérje arány. Kérésre az OETI a válogatott edzőtáborozásokra heti értrendet is tud készíteni, amit aztán előre lehet küldeni az edzőtábor konyhájára. Klassz mintaétrendeket is bemutattak az előadás során, sajnos lejegyzetelhetetlen tempóban.

Nagyon érdekes volt a konferencia, ha lesz még ilyen, megint elmegyek.