Volt egy kutyánk, Picúr. Még Augusztus végén elpusztult, rákos volt, és nagyon öreg. A házunkkal vettük, még 2 éve.

Altattam Kevét, közben beszélgettünk. Keve 3 éves.

Keve: Anya, Picúr a többi kutyákkal az Örök vadászmezőn van?

Anya: Igen.

K: Ott játszanak, meg szaladgálnak?

A: Azt hiszem, igen.

K: És nem tud eljönni hozzánk vissza?

A: Nem, Keve, mert meghalt.

K: És ha mi meghalunk, mi is ott szaladgálunk majd a többi kutyusokkal?

A: Igen, majd ott szaladgálunk.

Még jó, hogy háttal feküdt nekem, mert magyarázkodhattam volna a könnyeimről. Picúrról és a halálról már régen volt szó. Temetőben sem jártunk. Csak úgy eszébe jutott ez a dolog ma. Olyan csodálatosak a gyerekek!