icipicit ellentmondásos vagy, először azt mondod h nem nagyon nyújtasz, aztán meg ezt a 7 dolgot várod el magadtól... szubjektív véleményem szerint néhány a 7-ből ISZONYAT durva és iszonyat hajlékonyság kell hozzá :)

az utókor kedvéért feljegyzem ide h mennyire un-hajlékony vagyok: az 1-es nagyon könnyű, ezzel sose volt gondom :), a 3-as is ment még úgy 5-10 éve, meglepő módon! (de már nagyon nem megy, sajnos, pedig 2 éve pl. még majdnem ment), a többi esélytelen volt mindig is, régen is, most is :D
(jó, persze a +1 vádlisnál nem nagy ügy 1 küszöbnél mélyebbre ereszteni a sarkam legalábbis a jobb lábam esetében. a balnál nem biztos h olyan jól menne.)

amúgy rákerestem a gátülésre mert nem tudom h mi az, és ezt találtam: http://csaladilap.hu/ujsagcikk/384/a_het_halalos_nyujtas.html ...érdekes cikk.

szóval igen, megoszlanak a vélemények h kell-e nyújtani és ha kell akkor hogyan szabad és hogyan nem...

az én véleményem pedig: mióta ezeket az aerob futásokat csinálom, sose érzem szükségét a nyújtásnak futás után, mert nem állt be semmi izmom. anaerob edzés után néha igen. viszont emellé a vádlit napközben néha kell a lépcsőssel, mert túl feszes az enyém (mint ahogy ezt meg is vitattuk kicsit már veled). és ülés közben is próbálom megfelelően nyújtott állapotban tartani. sőt, amikor még magas pulzussal futottam sokat, akkor extranyújtott állapotban kellett tartani a vádlit ülés közben, úgy tavaly novembertől volt ez így, tehát 2 hónapja futottam akkor. ennyi elég volt neki h túl merevvé váljon.

ja, úgy tudom h dinamikus nyújtás nem gáz edzés előtt, a statikus verzió amit gáz végezni bemelegítés nélkül. és edzés után a statikus ajánlott inkább, akkor a dinamikus a gázosabb.

"tempó és verseny után pedig elvből nem" - miért? milyen elv alapján?

Én egyet csinálok szívesen, hogy leguggolok úgy, hogy a teljes talpam a földön van. Főleg hosszú futás után/közben esik jól. Gordon Pirie szerint az afrikaiak azért is futnak olyan jól, mert ilyen pozícióban töltik a nap nagy részét :-)

Amúgy én fiatalkoromban karatéztam kb. hat évet, na ott volt nyújtás bőven, sokkal hajlékonyabb is voltam, mint most. Mondjuk a csípőm éveken keresztül enyhe gyulladásban volt és kattogott időnként. 

Ha hosszú futás közben lerövidül a lépéshossz, ez valamennyire javítható előrehajlítgatással, mondjuk minden frissítőállomáson egy kicsit.

Nem mondom én hogy rossz dolog a nyújtás, hasonlóan az erősítéshez, része annak, hogy sokoldalúan fittnek nevezhesse valaki magát, csak éppen a futás szempontjából irreleváns.

Az idegesít benne, hogy a népszerű futóirodalomban és itt a fórumokon is valamiféle csodaszernek tekintik, és ez minden tudományos alapot nélkülöz.

Én minden futás után nyújtok, elvből 5-10-15 percet. De az általad leírt gyakorlatok közül egyet sem tudok megcsinálni. Alapból nagyon merev vagyok. :) Úgy látom, ez sokaknál adottság. Kevés nyújtásból is tök jó hajlékonyak, ruganyosak.

A "hős" póz fekvő verziója

Hétköznapi hús-vér embertől igen szép teljesítmény! Én örülök, ha hátra tudok könyökölni!

Anno, mikor cicám születni készült, egész aktívan jógáztam. Úgy napi 1-2 órát. És még így is úgy éreztem, hogy ez nagyon vérszegény ...

Szerény véleményem a következő:
Az, hogy kis pista öt percig hajbókol futás előtt, majd utánna is hajbókol 5 percet, konkrétan lófütty!
A jóga egy meglehetősen árnyalt képet ad a témáról, iszonyat sok féle-fajta hajlító, csavaró, feszítő, nyújtó gyakorlatával, hogy a légzőgyakorlatok sokaságát már ne is említsem. Ez a rendszer egymásra épülő elemek sosaságából áll. Én pl. egy kezdőnek meg sem említeném azt a bizonyos hős pózt, belehalhat. :) Odáig hosszú út vezet a terdelőüléstől a békaülésen keresztül, mire annyira lazává válik. Ennek bizony nap mint nap neki kell ülni, hogy hetek után valóban érezd a hatást! NEM ÖT PERCRE, de az óra is elég vérszegény.
Konklúzió, rendszeres jógázás futástól függetlenül, teljesen átgyúrja, megváltoztatja az embert.
Én téli edzések előtt a mai napig szívesen üldögélek Vádzsrászanában (térdelőülés, ezt akár hosszú futások közben is előadom ha feszülök) kicsit, majd átmegyek Halászanába (ekeállás) és ott is elidőzök picit, majd a hevenyészett jógaperceket bandhászanával (jóga-híd) zárom. Az ardha-sirsászanából (fejenállás) pedig sohasem lehet elég!

arev: húú, akkor te jó példa vagy arra a kutatásra, amit Bozót idézett! (hogy nem hajlékonyak jól futnak) :) most pl. tök megnyugtattál :P
és igen, sztem is adottság, ez kimaradt előbb. olvastam (Bozótnak is meséltem), hogy mittomén X hét-hónap rendszeres nyújtás után tényleg meg tudod csinálni azokat a gyakorlatokat, amiket előtte nem, azonban ha abbahagyod a mindennapos gyakorlást kezdheted elölről...! ahogy Mung is írja, akár 1 órát is kell gyakorolni mindennap.. és minek? asszem Mung mesélhetnél nekem hogy mire jó ez :)

Monerd, nincs itt ellentmondás :) Nem azért nyújtok ha nyújtok mert valaki szerint azt edzés után kell. Egyszerűen úgy érzem/gondolom - ne kérdezd objektíve miért -hogy épp jó a bőrömben ha ezek a gyakorlatok úgy saccperkábé mennek. Nem ellenőrzöm naponta, csak néha rámjön egy ilyen, leborulok hősbe aztán ha "szétszakad" a comb, derék már könyöklésben akkor pár nap csinálom. Ennyi :)

Kemény erőfeszítés után azonnal nem nyújtok mert meggyőzőnek tűntek az érvek ellene. Aszondják nagyobb a sérülésveszély, könnyű túlzásba esni.

Mung, nem állítottam, hogy ezeket a gyakorlatokat minden embernek tudnia kell. Én így érzem jól magam, de egyáltalán nem gondolom magam hajlékonynak, még spárgázni se tudok...se tenyeret letenni előrehajolva (pedig utóbbi még a nagymamámnak is ment) 

Ja, a belinkelt cikkhez csak annyit: a gátülésnél egyáltalán nem értem, mit akar mondani, a "térdnyújtás sarokülésben" elnevezésű dolognál pedig azalternatívát találom sokkal problémásabbnak, ugyanis nagyon könnyű nagyon rosszul csinálni....De nem vagyok se orvos se jógi.

Monerd!
mire jó ez :) Ez nem jó semmire.

De ha így tesszük fel a kérdést. Miért jó ez?
– mert fiatalít?
– mert segít megismerni önnmagad?
– mert ráébreszt, hogy nem vagyok ura a testemnek, s megtanít uralkodni rajta.
– mert egyszerűen jó érzés, hogy az ember negyven évesen is képes megcsinálni egy tetves bukfencet sérülés nélkül? Apropó! Neked hány bukfenc megy egymás után anélkül, hogy végigvágódnál a földön?
– mert megérdemlem! :)))

A jógagyakorlatokat általában nagyon könnyű rosszul csinálni. A könyvem szerint, egy adott gyakorlat kivitelezése eleinte helyes lehetetlen. Majd ahogy erősödik az adott izom, nyúlik az adott szalag, megy egyre jobban, szebben, szabályosabban.
Figyeld a fickót, hogy rakja lótuszba a lábait 4:33-nál!
http://www.youtube.com/watch?v=cd_eTupTCbI
Miért jó neki?

helyesen

Arev,

Különbséget tennék a hajlékonyság és a ruganyosság között. Teljesen más dolgok, sőt, szerintem egymás rovására mennek.

Mung,

Ez a fiatalít dolog azért egy kicsit túl optimista :-)

Az erőedzésről tényleg lehet olyan vizsgálatokat találni, hogy bizonyos értelemben fiatalít.

Még egyszer a fiatalításról. Szerintem semmi sem fiatalít, viszont az emberek többsége a szükségesnél hamarabb öregszik meg attól, hogy nem használja a testét és az leépül.

Miki, épp ezt állapította meg a már korábban emlegetett tanulmány, vagyis hogy a "túl" hajlékony atléták izmainak ruganyossága csökkent és feltehetőleg ezért lassabbak, mert az izom nagyobb mértékben nyúlik és kevesebb energiát képes tárolni.

Ja, és ha már a fekvő hősön akadtatok ki legjobban, hát hadd mondjam el, hogy épp ez a gyakorlat az amit több általam igen tisztelt és jó eredményeket elérő futótól hallottam, hogy rendszeresen végzi. Példaként említem Kevint, Hadd örüljön Monerd :)

A fiam szokta ezeket a gyakorlatokat csinálni,-a Fradiba úszik- és még nézni is fájdalmas.Én úgy szoktam nyújtani, ahogy Udvaros Dorottya szokta nyújtani  a pillanatot:-)))) Fájdalmasan!

Bozót:

nyújtás kemény edzés után: én tuti nem viszem túlzásba, mert általában pici kinyújtás után már fájni akar (ugye nem vagyok hajlékony), akkor ott azonnal megállok... :P és abban a helyzetben tartom nyújtva ahol még nem fáj. nálam a fájdalom tabu.
mondjuk nem sok kemény edzésem van... és újabban már azok után (pl. verseny, tempófutás) se érzem mindig szükségét a nyújtásnak, sőt... érdekes! de azért néha még jól esik.

az h a nagymamádnak ment, szintén mutatja h genetikai dolog ez leginkább. :P

sztem az átlagnál mindenképpen hajlékonyabb vagy. a legtöbb ember nem tudná ezeket, amiket felsoroltál.

ja, Hadd is csinálja a gyakorlatokat? :)))) vagy csak Kevin :PP (h jelezzem, leesett). egyébként oké, Kevin csinálja, arev meg nem :)

Mung: ezt az önmegismerős dolgot nem értem h miért pont a jógától ismered meg magad jobban. :) asszem nálam a futásnak van ilyen hatása amiket írsz. a bukfenc: passz hogy mennyi menne, egyáltalán nem érdekel a téma, nem szoktam bukfencezni :)

ja, "térdnyújtás sarokülésben" - bevallom nem olvastam el az alternatívákat :) de amikor én próbáltam a sarokülést úgy 3x (és 3.-ra már ment a sarokra leülés, ugye), akkor utána még egy jó darabig kicsit zaklatott volt a testem... nem fogom többé megpróbálni. (a térd elég jól viselte, de úgy egészében vhogy rossz volt utána.)

A "zaklatott" érzésről nem tudok igazán nyilatkozni, hisze nem tudhatom, mit értesz alatta, de nálam általában cél a full kényelmi állapotból kimozdulás ha valami mozgásról van szó. Ez bizonyos értelemben egy darabig "zaklatott" érzéssel jár. 

A fájdalom meg nagyon egyéni. Egy idő után az ember megtanul különbséget tenni jó és rossz fájdalom között. Mert igenis, a fájdalom lehet jó :) 

Sziasztok! Számomra természetes, hogy nyújtok. (azért néha kihagyom sajnos) Engem "úgy neveltek", hogy az hasznos, sőt szükséges, mert nélküle nem fogok fejlődni.
A tudományos oldalához keveset lövök, de azt kikövetkeztettem, ha az izom rövidül, akkor sérülékenyebb. Ha elveszti eredeti rugalmasságát, és hosszát, akkor bizony a teljesítmény sem lesz olyan mértékű, mint amire képes lennék. Ennek ellenkezőjéről nem hiszem, hogy meg tudnának győzni.
Szerintem minimálisan azokat az izmokat, amik hajlamosabbak a rövidülésre, mindenképpen nyújtani kell. Ilyen pl a combhajlító izom, a vádli, a mellizom, vagy a csuklyás izom. Ezekre jó odafigyelni és nyújtani néha.

Ami szegény nagymamát és a géneket illeti, hát remélem tőle nem örököltem sokat (a vizuális képességeket, művészi hajlamot mondjuk tuti nem) mert többszörös gerincsérvvel, izületekkel, epével bajlódott és messze túl fiatalon, daganatos betegségben hunyt el.....

Bozót: aha, hát akkor tényleg reméljük h nem.

bocs, kimaradt a lényeg... mikor jó a fájdalom? mikor kell? ez tényleg érdekel.
a zaklatottságérzést nehéz leírni, gondolom tényleg arról van szó h megbolygatódott a kellemes nemhajlékonyság :))

Eztmost kerestem elő a fotók miatt és látom, hogy anno nem reagáltam :)  A "zaklatott" érzést asszem mégis értem. A nyújtásnál van ilyen - meg szerintem a kemény erőedzésnél is, hogy egyfajta feszültség keletkezik a testben és ez az elmében is frusztrált, ideges érzést okoz. Néha nagyon jó, néha meg nagyon vacak érzés :)

De jó hogy ezt előhalásztad, kösszép!

Az a gátülés az mi? Valami hasonlókat csinálok én is általában, a "hős" fekvő verziójánál a kanapén fekvő és épp csokit majszoló párom mindig elsápad, helyettem :D...de olyan jó érzés, mikor érzed, ahogy" nyúlsz", ahogy először feszül mindenhol(nekem a combom leginkább) és lassan lazul, enyhül a feszítés míg a végén már kényelmes így "feküdni". De nem ajánlom senkinek hogy most azonnal hanyatt vágja magát ilyen pózban :D

Gátülés fentebb linkelve van asszem. Földön ülve egyik láb előtted nyújtva, másik mögéd hajlítva. 

Bozót: fú ha én emlékeznék arra h pontosan mi volt ez, az nagyon szuper lenne :) de amennyire rémlik, nem mentálisan okozott rossz érzést. ja és ami az erőedzésnél van, az szerintem más, az a fajta feszültség inkább jól esik nekem. de nem emlékszem tényleg h mi volt ez a sarkon ülve nyújtás... 4 éve volt és max 1 percig tartott az egész utóhatás, azóta se volt :)

amúgy azóta annyi változott h az 5-ös pontod az már megy simán. vmikor a fegyencedzés időszakomban kezdett menni (abban volt az a lábemelős gyakorlat és talán azért). sajnos nem mernék megesküdni rá h ez számított bármit a futásomban, sőt inkább arra tippelnék, h valszeg nem.

elolvastam újra a blogbejegyzést és van pár gondolatom ill. kérdésem:

- miért nem nyújtasz tempós futás után? mármint honnan jön az elv? nekem is mondták már h elvileg nem jó ötlet utána, de a tapasztalatom az, hogy úgy igazán pont hogy a tempós futások után kívánja főleg a combhajlító a nyújtást. iszonyat sokat segít neki ilyenkor a nyújtás, abszolút csökkenti a sérülés veszélyét. a laza futások után is nyújtok, de akkor kevésbé igényli alapból.

- nem biztos h nagyobb a jó futók izmainak mozgástere minden helyzetben az edzetlen emberekhez képest; van az a running science blog (steve magness asszem), az írója egyszer posztolt a nyújtásról és az volt az egyik következtetése, hogy az h statikus nyújtás mennyire megy, nem jelent semmit, gyors futás közben sokkal jobban behajlik pl a combfeszítője :D nyújtáskor meg szarul néz ki h milyen rossz a mozgástartománya.

- egészséges mértékű hajlékonyság: kezdem úgy gondolni h ez az egyéntől függ. tapasztalat h nekem az a jó ha az alap "hajlékonyságom" megvan, ami pl hozzád képest nyilván nem éppen nevezhető hajlékonyságnak. de ha ettől eltérek és hagyom h merevebbé váljanak az izmok, az nem jó. a másik irányba eltérésről mondjuk nincs egyelőre végkövetkeztetésem, hátrányomra nem vált egyelőre, annyit tudok csak mondani. külön látható előnyét még nem tapasztaltam vagy még nem jöttem rá h segített valamiben

- összességében úgy gondolom kell a nyújtás minden edzés után, a kezdőknek ehhez érdemes hangsúlyozni h UTÁNA és emellé kifejteni nekik h pontosan milyen nyújtás ez:

statikus persze, ami úgy megy h elsőre óvatosan fokozatosan kinyújtod az adott izmot, amíg nem érzed h már nyúlik (persze ha már ismered magad, akkor eleve tudod h meddig mehet), akkor ezen a ponton 20-30mp-ig kitartod a nyújtást, ezután ugyanannyi szünet; még ebből egy ismétlés, ezután picit jobban fog nyúlni az izom, ami azt jelenti lehet jobban nyújtani, addig előfeszítésnek felel meg amit csináltunk. most viszont már szabad engedni h "égjen" is picit de ne fájjon durván. aztán még pár ismétlés és készen is vagyunk.

...ezt egyébként vhol olvastam h ha nem így feszíted elő, hanem rögtön durván erőlteted, akkor nem fog rendesen nyúlni, mert beindul vmi védekezőmechanizmus az izomban (nem emlékszem a részletekre).

még ami kimaradt... szerintem az sem mindegy h mire kell az embernek a hajlékonyság ill. mi a nyújtás célja. pl. én értem h egyesek szeretik a spárga levágásának képességét, a jógát meg ilyesmit, de engem a nyújtás téma funkcionális szempontból érdekel csak. mert az hasznos a sporthoz :) meg jól esik nyilván ha nem akadályoz benne a túl kötött izomzat.

és ami jó, az az hogy ehhez nem is feltétlen kell mindenféle unalmas nyújtógyakorlatokat végezni! észrevettem h bizonyos mozgások (NEM simán nyújtás, hanem mindenféle mozgás, ahol jobban ki kell használni a mozgástartományt mint szokta az ember alapból) végzése azzal jár h javul a mozgástartomány.

persze főleg a dinamikus, szebben tud az ember mozogni, könnyedebben, lendületesebben de nemcsak az javul, hanem a statikus is egy kicsit, pl pozícióknál amiket ki kell tartani kis ideig, ott az is tud hasznos lenni :)

Szerintem sok esetben közel ugyanazt mondjuk :)

Ami a kérdésed illeti, kemény edzés után közvetlenül szerintem könnyű túlhúzni, túlfeszíteni az izmokat, valamint  nálam (és a környezetemben másoknál is) ilyenkor könnyen görcsölni kezdenek különféle izmok ha nagyon tekergünk :) Ez bizonyára a kimerültségtől, átmeneti energiazavartól van, pár perc pihi után már nincs. Rövid pihenés vagy egy zuhany után már mehet a nyújtás. 

nem tudom, nyilván verseny után nem a befutófolyosóban kezdek én se nyújtani, de sztem akkor sem görcsölne ha ott próbálnám :). biztos szerencsés vagyok :) ...mindenesetre mire onnan kikeveredik az ember, megvolt a "pár perc pihi" :)

viszont én azt hallottam mindig néhány embertől (meg te is ezt írtad) h elvből nem nyújtanak verseny/tempós futás után, de akkor ez most tényleg csak arra a pár percre vonatkozik? ha igen, akkor elég félreérthető ez így :)

arról h könnyű túlfeszíteni, nem tudom, a fenti alap (elvileg triviális) nyújtóprotokollt betartva nem nagyon lehet túlfeszítés. azt hiszem a 2011-es ultrabalaton dupla terhelése -amire nem készültem- után volt olyan nekem, h kézzelfoghatóan érezhető volt h tényleg nem kéne nyújtani. bár mondták h nyújtsak nyújtsak, nem tettem. mondjuk akkor még nem is nyújtottam rendszeresen :)

Azt hiszem, nem voltam félreérthető, fentebb is azt írtam "kemény erőfeszítés, tempó, stb után azonnal nem nyújtok". A lábam nekem sem görcsöl, a test más izmai, bordaközi, rekesz, hátizmok, esetleg csípő, előfordul ha ilyenkor kezdenék hajlongani.

a mi idönkben a gátülésnél nem magunk mögé kellett hajlitani, az szabálytalan, a nyújtott lábbal derékszögben a 2 comb, a hajlitott láb pedig szintén derékszögben a vádli és a comb között...az nehezebb...

szerintem elötte és utána se kell túlzásba vinni a nyújtást...amit kell, és ezt tévesen nyújtásnak nevezel, az nekem már szinte gerinctorna...de hivhatjuk nyújtásnak is mindegy...a nyújtást inkább izmokra vonatkoztatnám, az izületek tekergetése meg fontos...én mindig recsegtetem a derekam, gondolom több kenöanyag jut bele olyankor, ha nem recseg akkor jön a beállás lassan...odáig nem szabad eljutnom...

a lényeg mozogni kell :-)

ahogy tudom Máténé a nagy nyújtó... :-)

mi alig-alig csinálunk effélét...amatöröknek nem muszáj :-)

Ja, táncon mi is inkább úgy csináltuk, küzdősportosdin meg magunk mögé....A térd tekergetésére úgyis ott a fekvő hős, meg annak a még durvább továbbfejlesztése, amikor felemeled belőle a térded 

talán azért tűnik félreérthetőnek, mert nekem meglepő a gondolat hogy verseny után bárki a befutófolyosóban azonnal elkezdjen nyújtogatni mindenféle izmot...

továbbá a kontextus eleve az volt, hogy "edzés után nyújtás" (szó szerint: "edzés után kell").

egyébként akitől még hallottam h kemény futás után nem szabad nyújtani, nem tudom hogy értette, azon az általánosságon túl h "utána nem szabad".

ja és én eleve még 1 sima laza edzés után sem azonnal nyújtok amint megálltam, nekem ez fura is lenne. előbb elsétálok a buszig vagy haza, vagy akárhova, ez pár percecske és utána nyújtok.

nem azért csinálom így, mert tudatosan így tartom legjobbnak vagy mi, hanem így alakult ki, jól esik az a kis séta és bőven ráér a nyújtás utána. szerintem.

közben észrevettem h azt a kommentekben írtad úgy h "azonnal".

magában a blogposztban így szerepel: "Bevallom, nem szoktam minden futás után nyújtani, tempó és verseny után pedig elvből nem." (ráadásul a kontextus is az, hogy akkor nyújtasz igazán, ha merevnek tartod magad)

így azért ez tényleg erősen félreérthető. nem?

PS: nyilván ne vedd magadra, hogy emiatt szólok.

Megmondom őszintén, eszembe nem jutna méricskélni az időt, így erre nem tudok mit mondani :)

Úgy értettem és most is úgy értem, hogy kemény edzés után nem nyújtok. Ha egy (vagy x) órával később eszembe jut valamimet nyújtani az már nem igazán köthető hozzá.

(mielőtt..... Igen, írtam fentebb olyat is, hogy rövid pihenő után már mehet a nyújtás, ezt is úgy értem, hogy akkor már nem hiszem, hogy bármi gondot okozna, de én nem szoktam. Akkor nyújtok ha szükségét érzem, de erős edzés után nem. Csak jóval később)

én sem méricskélem az időt, nem is kértem ilyesmit. de a pár perc és az 1 óra között amit akkor már nem is a futás miatt csinálsz, elég nagy a különbség, érzékelhetően.

de oké, akkor úgy érted, hogy pár perc után már mehet a nyújtás, csak te nem csinálod? úgy érzed h edzés után pár perccel később neked személyesen még túl könnyen túlfeszíthető az izom?

Móni, könyörgök, ne lovagoljunk már a szavakon. Azt mondtam, hogy meggyőzőnek találtam az érveket ellene, ezért nem csinálom, hiszen amúgy se nyújtok gyakran. Amikor épp úgy érzem, hogy kéne akkor nyújtok. Például most :)

Versenyek és magas tempójú futás közben mikrosérülések keletkeznek az izomzatban, ezért ezek után a masszázzsal és a nyújtással is óvatosan kell bánni. Talán ez a válasz Monique a kérdésedre.

Hálásan köszönöm, hogy előszedtétek ezt a témát, sztem ez egy olyan dolog, amiben sokan bizonytalanok, többek közt én is, mennyit, mikor, hogyan, muszáj-e, jó-e, mert sokféle az 'igazság' ezzel kapcsolatban is ... Picit most úgy meg is nyugodtam, mert bár szoktam nyújtani, meg jógázni is, de nem sok rendszeresség van benne, inkább csak mikor jólesik, vagy ha úgy érzem, hogy merevebb vagyok a szokásosnál... tényleg az lenne a legjobb, ha lenne egy tuti recept, de nem hiszem hogy van... ez is úgy lehet, hogy ahány ember... :)

holovacz, semmi nem támasztja alá, hogy a nyújtás növelné a futóteljesítményt vagy hasonló, azt viszont te érzed, hogy az általános életminőséged, közérzeted, más sportjaid, külsőd-belsőd , stb. profitálnak-e belőle. Ártani csak akkor árt ha túlzásokba esel és sérülést okozol, esetleg úgy megtetszik, hogy rúdtáncosnak állsz futó helyett :)))))

Na látod, ezt az egy lehetőséget kizárnám :D:D ... egyébként én akkor váltam igazán óvatossá nyújtásilag, amikor ha emlékszel, volt az a makacs sérülésem, mert ma már szinte ezer százalékig biztos vagyok benne, hogy azt nem futás közben, hanem nyújtás közben szenvedtem el, összerakva utólag a mozaikdarabkákat... szeretek nyújtani, amikor szükségét érzem, most már picit okosodva azt mondom, nem árt a nyújtás, ha néhány alapszabályt az ember betart... pl. nem feszíti túl a húrt :)

Egy kis friss a témában

Éva, nem szavakon lovagoltam. egyszerűen nem mindegy a pontos fogalmazás szerintem. ja, amúgy akkor tapasztalatból nem tudod mennyire stimmelnek az érvek ellene? oké, ez is egy válasz.  jó nyújtást  :P

Zsuga, hmm, ez érdekes, mert mint írtam én rájöttem kifejezetten jól esik nekem a nyújtás a keményebb futások után (is). nem tudom, hogy az a néhány perc ami eltelik, mire elkezdek nyújtani, mennyiben számít, a te magyarázatod szerint nem, de hát a tapasztalatom egyébként sem stimmel az elmélethez képest, azt nem tudom miért.

holovacz: jah, ez érdekes, a nyújtáskor fájt amikor megsérültél vagy csak később? csak kíváncsiság. nekem szerencsére pont az ellenkező volt: térdhajlat közelében húzódott-fájt a hátsó combizom futáskor, megpróbáltam nyújtani, akkor még nagyon merev volt, én meg nem figyeltem, v csak erős volt neki a nyújtógyakorlat abban az állapotban; szépen megfájdult ott. másnapra elmúlt minden fájdalom, húzódás, futás ment fájdalom nélkül.

hívjuk mázlinak... de érdekes h ez így működött :) még 2012-ben asszem

ja igen.. megnéztem a linket, érdekes :)

asszem nekem elég h kicsit nyúlik az izom. ez kb egyértelműnek tűnt a kísérletből h az az egyik faktor azért mégis (bár valóban lehetett volna szignifikánsabb az eredmény). aztán lehet h az én esetemben volt honnan fejlődni a kötött izmoknak, és azért működik ilyen jól nálam