35 hozzászólás
Annyian kérdezték már, hogy mit eszem, mit edzek, mit csinálok és miért, hogy ideje írnom az eddigi tapasztalatokról (és meglepetésekről és kétségekről és...)
Meglepve láttam, hogy már több mint egy éve volt amikor egy sporttárs (nicknevén piedcat) hatására érdeklődni kezdtem a fegyencedzés és a harcosok étrendje néven futó életmód/étrend iránt. Még nem igazán hittem, hogy én is képes lehetek rá, de jó volt látni mások sikereit és "hallani" az öszinte bíztatást, nem az álszent "jaj, hát te jól nézel ki" dumát, hanem az igazságot. Igenis lehet változtatni, nem kell elfogadni a úszógumit örök béklyóként :)
A fegyencedzéssel nem jutottam messzire, bár az elemeit alkalmazom, az étrendet szintén kipróbáltam, de elég hamar módosítottam. Nem mintha bajom lett volna vele, igazából működött, az életembe is belepasszolt, viszont jelentős fogyást nem értem el vele (ez nem hiba, ez az étrend nem fogyókúra!) és utánanézve, többeket meghallgatva, arra jutottam, hogy ha az alakformálás a célom, fogyni majd izmosodni szeretnék, akkor nem ideális a hosszabb alulevéses időszakok alkalmazása. Ráadásul időközben a korábbinál is jobban eltávolodtam a húsevéstől, így nehezemre esett elegendő fehérjét bevinni.(táplálékkiegészítőre akkor nem gondoltam)
Tehát ismét elkezdtem "normális" reggelit és ebédet fogyasztani, persze viszonylag diétásan és az általam egészségesnek gondolt ételekből válogatva, de azért volt néha kilengés. Nagyon kevés pékárut fogyasztottam, próbáltam sok zöldséget-gyümölcsöt enni, húst csak nagyon ritkán, halat hetente többször, édességet minimálisan. Az utóbbiról viszont nem volt olyan egyszerű lejönni, általában vesszőparipám, hogy az ilyen kajafüggőségek inkább csak a megszokás hatalma, de még én is úgy éreztem, hogy valódi függőségről van szó, a kenyérféléket el tudtam hagyni, de az édesség, a süti, csokoládé, édesen fogyasztott sok tea, tejeskávé nem eresztett. A nyáron sikerült az édességet alkoholra cserélni, ami nem valami jó csere :) Nyugi, nem lettem alkoholista, de simán pótolta egy-két sör vagy pár pohár bor az esti nasizást, csak épp kalóriában nem biztos, hogy így kevesebbet vittem be, ráadásul ott volt az alkohol negatív hatása.
Közben egész sokat mozogtam, volt edzőtábor, meg UB, meg Rocki130, aztán életemben talán először, viszonylag rendes edzésbe álltam a Dupla Élményre, ami jól is sikerült, magamhoz képest edzett voltam és erős. Az a Dupla után látszott, hogy a folyamatos, rendszeres, kemény futóedzés nem jön spontán, de az edzésre, mozgásra van igényem. És bár még nem volt átütő a változás, valamennyit fogytam is, aminek köszönhetően felcsillant előttem egy erősebb, edzettebb, izmosabb, vékonyabb Bozót eszményképe, és kezdtem elhinni, hogy elérhető. Persze nem voltak illúzióim, tudtam, hogy még jobban kell figyelnem a kajára és ha nem csak vékonyabb akarok lenni, de izmos, jó alakot szeretnék akkor arra edzeni kell.
Elolvastam ezt-azt, többeket megkérdeztem a témában és gyakorlatilag minden egy irányba mutatott: optimális kaja és erőedzés. Konditerembe nem akartam menni, de megjelent itthon egy súlyzókészlet és használni is kezdtem, bár kevés tudományossággal, de lelkesen. Mellette maradtak a hangulattól függő gyakoriságú futóedzések és a taekwondo a gyerekekkel együtt. Valami ilyesmi lenne talán az ideális, erőedzés az izomtömeg megőrzésére, egészségügyi és esztétikai okokból is, futás vagy más aerob edzés az állóképességért, a keringés frissen-fitten tartásáért és egy kis játék-nyújtás-technika amit egy küzdősport vagy akár csapatjáték adhat.
Kb itt tartok most, kezdek belejönni a súlyzós mókába, ráérezni a gyakorlatok végrehajtására, ami sokkal nehezebb, mint ahogy kívülről tűnik. Az izmokat meg kell tanulni működtetni, a szervezetnek hozzászokni egy újfajta terheléshez, az agynak megszokni, hogy engedje keményen megterhelni az egyes testtájakat, izomcsoportokat. Alakulnak is az izmaim lassan, de még mindig túl fedettek, és különösen deréktájon sok rajtam a fölösleg és nem igazán akar mozdulni. Étrendben próbálok észszerűen keveset és egészségeset enni, az izmok miatt elegendő fehérjével, ami nem egyszerű. Hosszas ellenzés után, beadtam a derekam és kipróbáltam a fehérjeport is (tejsavó), kiegészítésként vagy egy étkezést helyettesítve vele.
Az elfogyasztott kajamennyiség (kalória) alapján, rohamléptekben kellene fogynom, de erről szó sincs. Lement elég sok, ha kilóban nem is, de centiben, és feszességben mérhető, de még bőven van mit. Kíváncsiságból elkezdtem számolni, hátha csak azt hiszem, hogy keveset eszek, de valójában mégse, de a matek nem hazudik, stabil többszáz kalóriás mínuszban vagyok. Sok helyen olvasni, hogy a túl kevés kalória is rossz stratégia, mert az éhező szervezet tartalékol. Jól belegondolva, ez nem hangzik túl hihetőnek, ha kevesebbet viszünk be, mint amennyit elégetünk akkor mit tud tartalékolni? No, de majd az idő és a tapasztalat megmondja.