Huh, bepötyögtem a márciust is, legalább legyek már méltó a pólóhoz ;)
Azért mennyire jó volt már visszanézni a márciusi futásokat, látni magam előtt a képeket, érezni, ahogy melegszik a levegő, egyre hosszabbak a nappalok, és a végére már csicseregtek a madarak is.

Komolyra-fordítva viszont március a nagy hullámhegyek és a nagy hullámvölgyek hónapja volt.

-Kezdődött a Pécs-Harkánnyal, ahol a tavalyi rossz élményeimet kellett felülírni. Sikerült. Hatalmas idővel 2:01:40-nel értem célba, és elégedetten lubickoltam a harkányi fürdőben: igen, a rendeszeres heti 60 fölötti hetek munkája beért. Amúgy meglepőesn könnyedén ment ott a futás.
-Aztán jött a fonákja. Megfáztam a PH után, és amúgysem esett annyira jól a sztrádafutás. Másnap volt az a brutál szél, amiről képek ezrei kerengtek a világhálón. És persze nekem ekkor is futnom kellett. Verseny másnapján, naná.
-Aztán nehezen másztam ki a gödörből, de a véletlen segített, meg V42-Gábor ötlete a kecskeméti "félmaratonnal". Iszonyúan sajnáltam, hogy a távnak köze nem volt 21,1km-hez, ugyanis azt az ominózus 20,5-öt 1:38:30 alatt tettem meg, ami csodaszép volt tőlem, és nagyot lendített rajtam. És ekkor hittem el először, hogy nyár végén lehetne 1:40-en belül.
-Aztán megint megfáztam, de taknyosan is elfutottam a Hídig, ami ugye túl messze van, másnap meg gyors versenyen repesztettem, de ez már ápr. 1 volt, a Bolondok napja :)

Tanulságok:
-eredményes a sok (heti 60-70-néha 80km) futás, de én nem bírom el. Sem fejben, sem fizikailag, és az immunrendszerem is tiltakozott többször is.
-verseny hetében nem szabad túlhajtani magam, viszont nem kell túl lazára vennem (ez utóbbi későbbi tapasztalat, de már levésem, ha eszemben van). Nyugodtan lehet edzeni, ha jól esik, persze nem túlzásig. De nem vagyok porcelánbaba sem.
-vigyázni kell a sorozatterheléssel, főleg, ha nem arra készülök. Kemény futások után pihenni KELL, vagy lazát futni, km-gyűjtés vagy edzésterv ide vagy oda.
-fontos a jó cipő. A Nike Jader többször hagyott cserben téthelyzetben (csinált vízhólyagot a lábamra; bár tény, hogy a 10 kilis és a maratoni egyéni csúcsomat is abban futottam. Viszont a PH-t meg a Kecskemétet a régi Pegazusban...)
-aranyszabály: esőben kár erőlködni: a sípcsontom úgysem hagy futni pszichoszomatikusan :)
-és végül: azért nem rossz dolog a futópad. Lehet utána kondizni, ha már úgyis teremben vagyok, és tökizgi iramjátékos edzéseket lehet csinálni padon, amikor rossz az idő!

Most viszont pihi van, de azért csak várom, hogy szaladjak egyet a héten... :)