Érdekes, hogy ma fel sem merült bennem komolyabban, hogy nem mennék futni az eső miatt. Még akkor se, amikor V42 közölte, hogy ő mégse jön biztosra, és még akkorse, amikor 10 perccel indulás előtt Zoli is felhívott demoralizálni, hogy V42 biztos nem jön. Ő is vacillált, és a hangján éreztem, hogy nagyon nem akaródzik neki. Robi viszont határozottan azt mondta, ő fut, ha esik, ha szakad. Pedig csak szemerkélt. Így aztán Zolit is rábeszéltem :)

Kikocogtunk az Árvizi emlékműig, kerülgettük a tócsákat, és csak egyszer trappoltam bele hatalmasat, rögtön a 2-3. km magasságában. Ez nem sokat javított a komfortérzetemen... Aztán az Árvizinél Robi alternatív útvonalat javasolt, hogy fussunk el az Oskola utcán a Dóm mellett. Így megtekintettük a Dóm téri kirakodót, persze csak oldalról, megemlékeztünk a forralt boros frissítőállomásokról. Hiába no, ha mások az Europarkba járnak esténként, ennyi nekünk is jár ;)
Aztán a Tisza-part végig, majd le Tápéra. Beszélgetve, nem olyan tötymörgősen, de nem rohanva. Jólesően. Jó hír, hogy nem az eső esett jól, az már tán el is állt eddigre, hanem a futás. :) Majd végig azon a tápéi hosszú úton, amelynek vége felé Robi újabb alternatív útvonalat javasolt: a hírhedt Göndör sort. Világítás alig, igaz forgalom is, de ettől még nem tudom, mi vonzza oda a srácot, olyan sötét egy kihalt utca. De hát nekem csak mennem kell a pasik után ;)
De aztán visszaértünk a Csillag térre, és mikor már lassan elindultunk haza, kiderült, hogy Robi rátesz még egy kicsit. Kíváncsi vagyok Zoli merre vette az irányt... :)

Én hazafelé, és örültem, hogy ezt az edzést sem hagytam ki. Mert futni jó :)))