Don Amigonak köszönhetően rájöttem, hogy nem valami megfelelő időbeosztás szerint élek. Át kell gondolnom a napjaimat, és nem azon keseregni este, hogy na már megint eltelt egy nap és nem voltam futni. Valószínű, hogy nehéz, főleg mert a családot is figyelembe kell vennem. Meg ugye ott a munka. Szülés előtt, telente edzőterembe jártam, azóta azonban nem, nem csak időszűke, vagy más banális kifogások miatt, hanem a megélhetés miatt is.( 3 hitelt fizetünk). Szóval marad az ingyenes "poros út", és kell némi elhatározás és sok-sok kitartás.Tőlem és a családtól egyaránt.

Ami az elhatározást illeti, hamar megvan, csak egy könyv kell hozzá, de ez nem akármilyen könyv. Talán közületek is sokan ismerik. Én személy szerint a "bibliámnak" tartom, mert annyira hatásos, és nagyon szeretem, ez nem más mint : James F. Fixx: Futók, kocogók könyve. Nektek is megvan? Olvastátok? Szerintem fantasztikus, magával ragad és kiránt a székből, hogy INDULÁS!! Futás, csak a kezdet lehet nehéz, mert ha megérzed a ízét, zamatát ennek az egész futós létnek, akkor már semmi nem állíthat meg, határ a csillagos ég. Na, tessék, megint magával ragadott, imádom... Olvassátok el ti is.

Szép napot, sziasztok

Doni