A hétfői futás után kicsit fájt a lábam. Kedden a Mester terhelt, futópad, vérvizsgálat. Hát, a teremben, padon való futás nem az én esetem. Nincs menetszél. Nincs hűtés, és a meleg, a mozgó levegő hiánya az, ami elviselhetetlen volt. Azért eléggé szépen megtekertem, de valljuk be, meg lettem hajtva rendesen. Az utolsó lépcsőfok volt az, ami már kicsit sok volt. De leginkább a hőguta miatt. Légkondi lehet, hogy volt, de a kocogóknak, nem nekem, aki rohant egy helyben. Nem baj, nemsokára meglesznek az eredmények, melyek alapján szakszerűen kezdhetem a további felkészülést.
Aztán megvettük a pulzusmérős órát, és tanulgattam a használatát. Pénteken pedig egy kétkörös futás a szigeten, ahogy a csövön kifért, hogy lássuk, így milyen eredményeket mutat az óra. Legyen valami kép, hogy mi is zajlik ott belül. Toltam neki. Most nem vittem magammal övet kis kulaccsal, így az első kör végén megálltam fél percre, hogy pár kortyot igyak. Az első kör így is 23,20 lett, a másodikban pedig kicsit lustiztam a közepe táján, és csak a végét toltam meg. Ez már valahol 24 fölött volt, de benne volt az ivás ideje is.
Aztán pedig várakozás, hogy megérkezzen a jövő heti edzésprogramom, hogy nekivághassak, hogy lássam, milyen az a lassabb futás, amivel edződöm. Felkészültem rá, úgy hiszem, és nagy önfegyelemmel be is fogom, és be is akarom tartani a programot. Elvégre azért csinálom, hogy fejlődjek, jobb legyek, és ezért minden tanácsot és utasítást megfogadok. Hát, jövő hétre és edzésre fel!