Hiába tennék ellene, az évek egyre csak múlnak...

Bár semmi gondom az éveim számával, meg ugye mellettünk csak a gyerekek öregednek, míg mi szülők nem (több régi topikos ismerős pl. Kisleanderre még valóban pici lányként emlékezhet, ma meg már a jövő évi egyetemi felvételijét tervezgetjük), szóval amikor egy-egy verseny korosztályos besorolásakor Seniort látok, netán a BSI-nél Senior 2-t, akkor csodálkozom, mi is van...

Viszonylag későn, a krisztusi korban húztam először futócipőt, lelkiismeret (élő nick, rokoni szál) nógatására, 2000 júliusában. Hamar elmélyedtem az elmélet, az edzéstervek világában, végül is a futásban is önmagunkat adjuk, mindenki jellemző módon kezdi az első lépéseket, "futókarrierjét", khm. A túledzés veszélye tehát szinte soha nem fenyegetett, de az edzések-versenyek rendszerében a versenyek szent és sérthetetlen pozíciót élveztek. Fejben felkészülve, kontroll alatt, lehetőleg gyorsuló tempóval próbáltam a félmaraton versenyeket teljesíteni. A maraton bűvölete természetesen nem került el, 2001-ben tudatosan készültem az elsőre, még ha az átlag heti 25 km nem is tűnt soknak, de rendszeresen futottam rá. Pozitív, nagy élmény volt.

Vasárnap a Vivcitta félmaraton jön, és valami motoszkált bennem: hányadik 21,1 km lesz ez rajtszámmal, versenyen teljesítve? Összeszámolva a hosszútávú versenyeket, 8 maraton, 2 db szigeti 30-as mellett 29 félmaraton került elő az edzésnaplóból.

Tehát vasárnap jön a 30.!

Kicsit meg is ijedtem, mégiscsak más lesz így futni, ezzel a kis jubileummal.

Időben kb. 1:56-1:57 a reális, bár a versenykalkulátor az idei év leggyorsabb szigetköréből és az utolsó erősre futott 8 km-es versenyből egyaránt 1:58-at dob ki, azért a félmaratont mindig is jobban kedveltem, mint a rövidebb távokat.

Idén a leghosszabb edzés 2 db 16 km volt, az egyik most, a másik 3 hete. Nem vagyok híve annak, hogy edzésen le kell futni a versenytávot. Ha pl. 150-es átlag körüli pulzussal edzéssel megy a fokozatosan gyorsuló 16 km, akkor versenyen plusz erőbefektetéssel, magasabb, de még vállalható pulzussal meglesz pl. 160-165-ös átlaggal a 21 km, és gyorsabban, mint az edzésen.

Hát, legalábbis erősen reménykedem benne!

Minden edzésonline-os társnak vidám és sikeres futóvasárnapot kívánok!

Verseny!

No, nem a BSI balatoni szuperversenye, hanem egy másik világ: 8 km. :)

Tavaly voltam először az Imre-Lőrinc versenyen, tetszett, idén is beterveztem-beneveztem.

A 8 km csalóka táv, mert a szigetkörnél hosszabb, így nem lehet sajna brahiból végignyomni, lesz, ami lesz alapon... De a félmaratonos taktikához, erőbeosztáshoz meg túl rövid. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy nem lesz nálam óra, így a tempót és a pulzust igazi belső intuícióra állíthatom be. :)
Alabárdos kollégának nagyon drukkolok (ő is jön erre a versenyre), szerintem 36 perccel fog kezdődni az ideje. Így viszont nem utazhatom vele végig a távot, pedig milyen prímán mérné a tempót és az időt. :)

Alabárdos célideje helyett a saját tavalyi eredményemhez méricskélem az időtervem: akkor évi 27 futás után 5:28-as tempó, 42:41 sikeredett erősen tolva, most 28 futás előzi meg a versenyt, legfeljebb kicsit több km jött össze. Tehát...

Folyt. köv. holnap.

A balatonistáknak meg egy óriási HAJRÁ! :) 

Frissítés:

nos, frissítés is volt a versenyen, épp féltávnál, 4 km-nél. De amíg eljutottunk odáig, történt egysmás. A sok futam és a bringaverseny miatt eleve lett vagy fél óra csúszás, de amikor végre szólítottak a rajthoz minket, akkor mindenki megkönnyebbült. Majd ezután álltunk erős 30, tán 40 percet.
A rendőrség útvonalbiztosítását várták a szervezők. Előtte sikerült találkozni Alabárdossal, nagyon meggyőző a sportos alkata, irigylem is keményen. A mínusz 5 kiló projekt elindítását most már nem halogathatom...

A versenyen az első felében okosan (avagy komótosan) toltam, túlságosan megéreztem a felfeléket. A 4-5. km-nél viszont beköszönt egy hosszabb lejtő, ott megindultam. És kb. ez kitartott a célig, kivéve egy combosabb hosszú emelkedőt 6-7. km tájékán.

Pontos óra hiányában csak saccra és sporttársakat kérdezve tudom az eredményt, de majd valamelyik honlapon fent lesznek az idők, végül is chipes mérés volt, még ha bruttó is.

Két extanítvány, egy exkolléga színesítette a társaságot, meg látásra volt 1-2 edzésonline-os kolléga/nő, majd rákeresek a mai 8 km-es versenybejegyzésekre.

Alabárdos szépen hozta a minimumelvárást, kellő km-jelzésekkel (ami nem volt sehol) még jobban be lehetett volna osztanunk az erőinket.

A végén végigálltam az összes tombolát, persze semmit nem nyertem. Viszont szép idő, kellemes társaság, fokozatosan gyorsuló versenytempó: mi kellhet még?!

A mai napon elmaradt a futás - érdeklődés hiányában, írhatnám, de valójában előre tervezetten pihentem.
De ha már az utóbbi időben úgymond komolyan veszem a futást, akkor előrehozom a szénhidrátfeltöltést, hisz mindjárt itt van a Vivicitta félmaraton. 

Leander segített ebben némi házi krémessel.

Na jó, nem csak egyet ehettünk fejenként.

Igazi hullámvasút volt február.

A cél már megvan, benevezett a csodacsapat, július 28-án irány a 42 km és még 195 méter.

Januárban elindult a szekér, 9 futással 69 km jött össze. Bár a munka és a korai sötétedés a hétköznapokon erősköödött, azért a péntek és a hétvége megadta a heti átlag 2 futást. Februárban természetesen többet akartam ennél, a kerek számok bűvöletében heti 25 km-rel 100 km-t céloztam meg. Azután... hát azután 15 nap alatt sikerült 2 futást produkálni, abból is az egyik a kedvenc szigetfutás, a margitszigeti hendikep volt, amit hosszú évek óta csak szigorúan igazolt esetben hagyok ki. De a hideg idő, az egészségvédő preventív célzatú otthonülés eltartott 15-éig.

Akkor jött a váltás, elmentek a mínuszok, és 10 nap alatt 8 futás jött össze. Persze a tempó nem erőltetett, igaz, nem is szigorú pulzusalapú, mert az elem lemerült az órában. A sztahanovista időszak azért nem tarthat örökké, így végül februárt 11 futással, 85 km-rel zártam.

Holnap jön a szeretett szigetfutás, ami jó felmérő a rövidtávú versenytempóhoz. Alabárdos kollégával polemizálunk az edzésekből számítható versenyeredményekről: hát, én a 6 perc/km-es 8 kilométereimből holnapra 5:15-ös 5,3 km-t tervezek.

Hullámvasút tehát eddig a szezon, de a maratoni végcél (és a tavalyihoz képesti 20 perces javítás), remélem, épp a csúcsponton talál meg nyáron...

Ehhez segíthetnek a tavaszi versenyek, amik eleve motiváló erők, egyúttal km-gyűjtő lehetőségek. Az április elseji Vivicitta félmaraton mellé beneveztem az április 21-i óbudai félmaratonra, no meg az edzesonline futóversenyre.

Ugye, mindez a felkészülés elég megalapozott a nyári 4 óra körüli maratonhoz?