Kemény hét van mögöttem, 88.8 km, az idei második legkeményebb hét. A műtét utáni fokozatos felépülésem során/után már összejött 334 kili 5 hét alatt. Ahhoz képest, hogy a doki előzetes tájékoztatása szerint kb mostanság kellett volna csak újra rendesen edzésbe állni, azért ez igencsak felülmúlja a várakozásomat.
A mai futás meg egyszerűen fantasztikus volt. Nagy hegyi kör, érintve az Árpád-kilátót, Hüvösvölgyet, Hármashatárhegyet, Fenyőgyöngyét, stb. Csodaszép volt az erdő. Néhol már késő őszi képet mutatott , máshol meg még szinte minden rikító zöldben pompázott, dús aljnövényzettel (gondolom, attól függöen, hogy volt-e már fagy az adott részen). Minden olyan sejtelmes volt az őszi párában, kirándulók szinte alig (futók is), mert igencsak esőre állt az idő. És a rothadó avar bódító-frissítő illata mindenütt.
Olyan jó volt, hogy szinte észre sem vettem, hogy azért kissé túlzásba vittem a futkározást az utóbbi napokban (Most persze érzem is a vádlimban Úgyhogy el is határoztam, hogy a jövő hetet pihisre veszem, kezdve holnap egy kis uszi-szauna kombóval)
Ja, és hogy ne fogyjak ki a jóból mára, megnéztem a Magica Roma szép győzelmét a Milan ellen, majd bekapcsoltam a gépet, és elolvastam Zilaci bejegyzését. És még jobb kedvem lett.
Ne ess túlzásokba! (Az emberi test nehezen gyógyul.)