Egyelőre nem lettem nagy blogíró, mint könnyen megállapítható.

Indulok tehát Podgoricára, meglehetősen vegyes érzelmekkel. Egyfelől a tavalyi nagyon jól sikerült verseny szép emléke, valamint a megtervezett út sok pozitívumot ígér. Másfelől a szombaton felerősödött lábproblémám és a tegnap felerősödő náthám (orrfolyás, tüsszögés) meglehetősen csökkenti önbizalmamat.

No mindegy, nem nyirmogni akarok, innen már visszaút csak vasárnap várható. Marad az, hogy megpróbálom kihozni a maximumot a futásból. Mindenesetre jóval óvatosabban kell kezdenem, mint akár két hete is terveztem, de azért nagyon bízom a 10 órán belüli teljesítésben, és hogy jókedvűen érek haza vasárnap délután.