amikor egy hajszálon múlik az ember sport karierrje (már ha lehet ilyenről beszélni...), amikor egy hajszálon múlik az ember élete... át kell gondolnia mindent. ez kell tennem nekem is. mától kezdve meg kell változtatnom a hozzáállásomat dolgokhoz, a sporthoz, az életemhez. mert ma vége lehetett volna mindennek... de nem így történt. mehettem volna gyorsabban, és az autós is jöhetett volna gyorsabban. mennyi minden számít, bukó sisak, egy jó fék, az éberség... ma miután edzés közben elütöttek, még most sem tudom felfogni mekkora szerencsém volt. sok mindent figyelembe véve. de itt vagyok... forduló pont következik. a nyers valóság, a zuhanás, a sebek tönkelege, a rommá tört bringa emlékeztetni fog majd arra, hogy vannak csodák, csodák, amiben lehet hinni, amiben kell hinni. innentől kezdve már nem fogom nézni az órát, a sebességet, nem hajszolok távokat, nem kell a dicsőség, nem kell semmi, mostantól a sport legye az öröm, legyen a kikapcsolás és legyen az emlék, amiért jó volt eddig küzdeni, mennyi mindent volt jó elérni és mennyi minden lehet még, ami a sport öröméböl fog fakadni. más ember lettem... nyugodj békében "minden hová elvisz" peugeot... sok ezer kilométeren voltál társam, minden hová elvittél, joban rosszban...