Edzésleírás

BAA Pickup Game

 

Győzelem/vereség - 2:3 (4:8, 6:9, 8:4, 6:7, 10:7)

Pont: 0 (6/0) lepattanó: 10, gólpassz: 8, szerzett/eladott labda: 5/7 kiharcolt fault: 3.

Ezúttal nem valami peremvárosi pályán került megszervezésre a mai pick-up game, hanem abban a csarnokban, ahol a meccseinket játszuk. Sajnos azonban késve értem oda, pedig nagyon jól tudtam, hogy ennek több negativuma van: egyrészt melegitès és dobás nélkül kell a játékba csöppenni, másrészt egy csomó idő elmegy a drága terembérletből, mivel nem tudok már az első körben elkezdeni játszani (a mostani kondicióm mellett mondjuk ez utóbbi most annyira nem zavart, nem is birnám végigjátszani a másfél órát). A tetejébe általában a késők külön csapatot alakitanak, ami legtöbbször elég szedett-vedett és gyenge, igy aztán menetrendszerűen elpicsázza őket a már jól bemelegedett, pályán maradó győztes csapat. Most sem alakult sokkal másképp. A magas emberünk nem volt túl acélos, és megint egy csapatba kerültem a múltkori széttetovált szépfiúval, aki bár ügyes, egyrészt borzasztó flegma, nem is igazán hajt, másrészt ha besértődik és elmegy a kedve a játéktól, akkor elkezdi elszórni a labdákat. De biztam benne az elején legalább még lelkes lesz.

Nos az első játék rögtön igen érdekesre sikerült. Mintha mindkét csapat be lett volna oltva kosár ellen, egyszerűen képtelenek voltunk betalálni (velem az élen). Viszont keményen nyomtuk a védekezést, igy az ellenfél sem tudott pontot szerezni. Már vagy 20 perce nyüstöltük egymást eredménytelenül, ami miatt a padon ülő csapat igen zabos volt. Végül vesztettünk és szusszanhattunk egyet, de nem sokáig, mivel a már hulla fáradt győztes csapaton olyan gyorsan gázolt át a pihent, ám türelmetlenségtől begőzölt ellenfél, hogy még az 5 perces ugrókötelezésemet sem tudtam ezalatt befejezni. 

Újra pályán voltunk hát, egy másik ellenféllel szemben. Mivel dobásban hatból nullával kezdtem, igy hamar rájöttem, ez nem az én nagy napom, próbáltam hát máshol hasznossá tenni magam. Kemény kizárásokkal apró létemre is rengeteg lepattanót szedtem, asszisztokkal tömtem a társakat (ami még hatékonyabb lett volna, ha nem hagyják ki a gólpasszok felét) és nagyon odatettem magam védekezésben is. Másodikra egy kemènyebb ellenfelet választottam, de mivel kezdek magamra találni, jól helyt álltam mellette. izgalmasat birkóztunk, bár a meccset igy sem tudtuk hozni, de ez nem rajtam múlt.

A jó védekezés megmaradt az utolsó 3 meccsre is, elég sok labdát szereztem. Sajnos mivel a passzaim még harmatgyengék, igy még többet eladtam, de még ezzel együtt is be tudtunk húzni kettőt a három menetből. Persze a szépfiú megint elkezdett flegmáskodni, igy a hamadik, amúgy nyerhető meccset, kedvező állásból buktuk el, mikor sima, könnyű pont helyett sorra hero-shotokat vállaltak, a sima leinditás-ziccereket meg elbaromkodták. A legutolsó menetet már elég kevesen vették komolyan, igy ez amolyan All-Star-os adok-kapok lett, amiből végül mi jöttünk ki jobban. Volt még egy buta eladottam a végén, amikor hangra passzoltam - az ellenfélnek - szerencsére most még ez is belefért, bár a győztes hangulatomat kicsit elrontotta.

Nos a tàmadásom még mindig dadog de legalább már bátrabban be mertem menni. A végére ez még magabiztosabb lett. Ezt kell minél többet gyakorolnom, hogy meccseken újra rutin szinten menjen. Sajnos sok lett az indításból eladott labda. Az agyam még tudja, hogyan csináltam ezt korábban (Hollandiában ezek az egész pályás, mértani ponosságú touchdown passzok voltak a legnagyobb fegyverem) de most még sem a rutinom, sem az erőm nincs meg hozzá, hogy ezeket pontosan végrehajtsam. Viszont gyakorolnom kell, máskülönben nem is lesz meg a rutin. Az is igaz, hogy a primadonna csapattársam miatt is volt a rengeteg eladott, nagyon köcsög módon állt hozzá. Sok passzomat simán elkaphatta volna, ha mozdul értük, de egy fél lépést nem volt hajlandó tenni, ha nem pont a kezébe érkezett a labda.

A kizárásokkal határozottan elégedett voltam, 10 lepattanó legkisebb emberként tiszteletre méltó. De ez még mindig kevés. Nem harapok még védekezésben, és nem ugrom a szabad labdákra sem. De valószinűleg ez inkább a gyenge kondim miatt van, és lesz még jobb. A játékom a végére már hasonlitott valamire, jó volt meccs előtti gyakorlásnak. Ha a kondim visszajön, egészen jó lesz ez. Fontos lenne az önbizalom visszanyerése is, mert mikor sokat hibázom elbizonytalanodom, ilyenkor kezdek nem kapni labdákat, a társak kivonnak a játékból, ami még jobban frusztrál, ettől még többet hibázom, és elindul a negativ-spirál. A jó hir azonban, hogy gyorsulok, és nem hibáztam labdavezetésből sem. Ráadásul a 35 km futás meg a tegnapi OCR ámokfutás után sem voltam annyira meghalva. Kosár ellen ugyan ma be voltam oltva, de a dobóforma amúgy is hullámzó, plusz folyamatos edzés kellene a javitásáshoz. A tragikusan szétesett dobások pedig ráfoghatók a melegítés hiányára, meg az előző napok kemény edzései utáni fáradtságra is. A ziccerek már kevésbé, de igy is jobb volt a teljesitményem, mint a múlt héten.

Kedden, pihenten, a meccsen majd odabaszok. Hogy mondják? Rossz főpróba, jó előadás? Tudom két edzés még nem tesz csodát de érzem a fejlődést és a magabiztosságot. Ezeket meccseken nem tudom fejleszteni, mert ott nem fér bele a hiba. Ám ha továbbra is tudok heti egyszer kosarazni a mérkőzések mellett, akkor egyre élesebb lehetek, és elérhetem újra a holland szintet.