Edzésleírás

Nike atlétikapálya tempó edzés.

 

Hogy teljesítsem végre a legnehezebb Nike+ Missiont, amit múltkor nem vett be a rendszer, és továbbléphessek az utolsóra, elhatároztam, hogy pályán futom le a 4 perces kilikkel teljesítendő félórámat. 

 

Nem igazán ideális hidegben tempót futni, de nem akartam tavaszig várni hogy eljussak az ARC-ig. Gondoltam ha ebédszünetben tudom le a dolgot, amikor a legmelegebb van, jobban járok. Az évszakhoz képest szerencsére enyhe időt fogtam ki, a közérzetet némileg javító napsütéssel, és még az eső sem esett. A nehezítést csak az időnként feltámadó szél jelentette, de itteni viszonylatban az is elviselhető mértékű maradt, illetve az, hogy a pálya árnyékos egyeneséről még nem olvadt el teljesen a ráfagyott hó, így bizony egy 30-40 méteren számolnom kellett a csúszkálás miatti lassulással és ritmusvesztéssel.

 

Néhány kör kocogás után beizzítottam a kütyüket, és nekiiramodtam. Ebben a hidegben pár száz méter melegítés fikarcnyit sem ért, ezt azonnal éreztem, amint komolyabban megfeszültek az izmaim. De az igazi gondot ezúttal nem is a savasodás jelentette, hanem hogy a pulzusom percek alatt az egekbe szökött. Ahogyan azt gyors futásoknál megszokhattam már, mivel nem ilyen sebességgel futok általában, nagyon nem érzem a tempót. Ennek megfelelően gyönyörűen el is futottam az elejét. A kerülő miatt picit hosszabbak is lettek a körök, így nehezebb volt a részidőket számolgatni.

 

Az első 3 kilométeren még egészen jól bírtam az eszeveszett tempót amivel bekezdtem, de ez a sikerhez édeskevés, ha féltávnál összezuhanok. Fejben már majdnem feladtam a dolgot, tudtam, ha csak kicsit is kicsúszom a tervezett időből, megint fölöslegesen hajtottam szét magam... Lassultam, lassultam de az első kili utáni nagy visszaesést követően csak apránként, nagy meglepetésemre kilométerenként csupán másodperceket. Féltávnál így megpróbáltam összeszedni magam fejben, ha már ennyit beletettem, érjem is el a célom (bár őszintén nem tudtam, fizikailag képes vagyok-e rá?). Csodák-csodája, 5 kili után vissza tudtam gyorsulni 4 percre, és a 3:40-es kezdést figyelembe véve tudtam, ha az utolsó körökre nem lassulok le drasztikusan, meglesz a tervezett átlagtempó. Ám ez az erős kilométer sokat kivett belőlem, az utolsó előttire borzasztóan elfogytam. Még egy ilyen, és ugrott a Mission - gondoltam. Akkor nem tudom honnan, összekapartam még a maradék tartalékokat, és egy erős hajrával újra felgyorsultam. A 4 perces ezer ugyan már nem ment, de közel voltam hozzá, így összességében 3:59-es átlaggal fejeztem be az edzést. Rátettem még pár száz métert biztos ami biztos, de azt már lassabban, mintegy levezetésként, meg persze hogy biztosan meglegyen az elegendő Fuel.

 

Nagyon elégedetten mentem a telefonomhoz feltöltögetni az eredményt és örülni, hogy elértem a célomat, de csalódnom kellett, a technika megint megszivatott. Nem értem, hogy lehet Murphy ekkora úr? Normális edzéseknél sosincs technikai gondom, de versenyeken, rekord-döntéseknél, vagy valamiért fontos alkalmakkor folyton bedöglik valami. Teljesen összezuhantam, alig álltam a lábamon, nem tudtam elképzelni, hogy én ezt mégegyszer (harmadszor!) végigcsináljam, és lehet, hogy újra fölöslegesen! (Később manuálisan "becsaltam" az eredményt, de nem éreztem rosszul magam miatta, hiszen már kétszer is teljesítettem) Mission finally accomplished. Fuck...

 

Viszont, arra kitűnő volt az edzés, hogy felmérjem, jó formában vagyok, bár még csak alapozó időszak van, máris megvan a sebességem, amit ráadásul relatív hosszú ideig tartani is tudok. Nem elképzelhetetlen tehát idén a csúcsdöntés 5-10 kilin... Mondjuk a félmaraton-maratoni csúcsban nem hiszek jelenleg, mert ahhoz viszont a kondim hiányzik, de az nagyon. 

KM	IDŐ		TEMPÓ	PULZUS
1	3:40		3'40"/km	172bpm
2	7:33		3'53"/km	178bpm
3	11:34		4'01"/km	182bpm
4	15:38		4'04"/km	184bpm
5	19:38		4'00"/km	183bpm
6	23:48		4'10"/km	182bpm
7	27:52		4'04"/km	185bpm

0.5   30:00     4'16"/km     186bpm