Őszi futócipőteszt: Asics GEL-DS Trainer 13

pen | 2008-10-27  | 11 hozzászólás

• cimkék:
• futócipő, 
• Asics GEL-DS Trainer, 
• ASICS, 
• teszt 

Tweet

Egy gyors futócipő tesztbeszámolója következik, miezahang tollából, aki több mint 200 kilométernyi futás, egy maratoni és egy félmaratoni verseny után értékelte az Asics GEL-DS Trainer 13-at - mint élete legjobb futócipőjét!

A cipő
Asics GEL-DS Trainer 13
216 g
Félverseny cipő
Amit szeretnék kiemelni a cipővel kapcsolatban, az aszimmetrikus fűzés. Ez azért különösen fontos és előrelépés a futócipők gyártásában, mert a lábfej nem „piramis" alakú, nem középen van a legmagasabb pontja. A fűzés követi a láb formáját, így hatékonyabb és főleg kényelmesebb a viselése. (És még a design-on is dob egy nagyot!)

A tesztelő
Azaz jómagam, hiszen ketten együtt alkotunk egy egészet, mikor a pulzus 150 felett, a légzés egyre gyorsabb, megvan a ritmus, a lábak pedig csak pörögnek, pörögnek...
Régóta sportolok, de az elmúlt 2 évben kialakult egy olyan életmódom, ami minden eddigit felülmúl, visszatért az életembe a triatlon, jobban, mint valaha, és igazán ennek élek, nincs mese, ez már komoly dolog. :)
2007 novemberében lefutottam életem első maratonját, azóta még 4-et, és 2008 augusztusában Ironman lettem.
Úgy érzem az évek során a sok kilométer mellé sikerült elég tapasztalatot gyűjtenem ahhoz, hogy bátran adhassam a nevem egy ilyen teszteléshez.

Együtt
Megfogadván egy tapasztalt maratonfutó tanácsát, egy számmal nagyobb méretet kértem azonnal, fontos, hogy legyen elég helye a lábfejemnek a cipőben. 39-es a lábam, végül 41-es lett a cipő, biztos, ami biztos. Elsőre nagyon kényelmesnek és hihetetlen könnyűnek éreztem. Nos, ez a későbbiekben sem változott. Ami azonnal mindenkinek (főleg csajoknak) feltűnik, az a színe. Piros. Van, aki megijed tőle és inkább a szolidabb tavalyi modellt választja. Majdnem én is így tettem, hiszen sosem volt színem a piros... aztán gondoltam egy nagyot, és már csak azért is, az én cipőm legyen különleges, feltűnő, és legyen piros!

Hazamentem, azonnal felkaptam, és abban mászkáltam órákon át a lakásban. Teljes örömmámorban úsztam, annyira fantasztikus ez a cipő, hogy már majdnem meg is szólal. És nagyon szép a piros! :) Alig vártam az első edzést. Legszívesebben azonnal elindultam volna, de még pihenni akartam az Ironman után. Kifejezetten örültem annak, hogy így jött ki, hiszen az izmok és ízületek még nagyon érzékenyek, így ha valami nem stimmelne a cipővel, azonnal jelentkeznének a tünetek.

Edzések:
1. Ironman utáni első edzés, laza kocogás salakos pályán (4 km)
Este egy lazát kocogtam anyuval, IM utáni első futásom volt (4 napot pihentem). Mivel a térdeim még elég érzékenyek voltak, az első lépések során megéreztem volna, ha a cipő nem megfelelő. Sajnos korábban már voltak rossz tapasztalataim ezzel kapcsolatban, ezért azóta különösen figyelek rá. A térdeim a legjobb jelzők, ha nem jó a cipő. Nagyon kíváncsian, és egyben kicsit félve is tettem meg az első köröket, nem akartam csalódni ebben a csodaszép cipőben. Szerencsére nem is kellett, nagyon kényelmes és könnyű, salakon kiváló (pl. résztávos edzésekre).

Betonfutás a rakparton, 13 km 1:06 alatt (5 perces km)
Még pihennem kellett volna, de már nagyon mehetnékem volt. Indulás előtt meg is ígértem magamnak, hogy csak lazán, kényelmesen. Ebben a cipőben olyat nem lehet. Olyan könnyű és kényelmes, hogy nem enged lassan futni, képtelenség. Ez a cipő menni akar. Ideális versenycipő, szinte fut helyettem. Bár azért igyekeztem visszafogni magam, így is 5 perces km-eknél jobbat mentem, nem így terveztem induláskor :) Aki ismeri a budai rakpartot, tudja, hogy nem egy egyszerű futóterep, az aszfalt tele hibákkal, ezért ide-oda kell lépkedni sokszor. Szerintem ez egy nagyon jó teszt volt a stabilitás felmérésére. Tökéletesen megfelelt.



3. Rekortán pályán laza futás
Hogy bővítsem a terepskálát, lementem a BEAC pályára is, ahol nagyon jó minőségű rekortánon próbálhattam ki. Ismét nem csalódtam, könnyűnek és fürgének éreztem magam, az izomlázam ellenére is, amit az előző napi 2 órás aerobiccal sikerült begyűjtetnem. Bár csak 4 km-t futottam lazán, ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy bátran ki merjem jelenteni: a cipő itt is nagyszerűen bevált. Résztávos rekordtán edzésekre mindenképp javaslom!

4. Nike félmarathon
Mikor átvettem a cipőt, már alig vártam a félmarathont. Útközben azonban jól összejöttek a dolgok (betegség, költözés, IM utáni fáradtság, stb. ), és egy jó darabig még a nevezésem is vissza akartam mondani. Mindenképp kimentem volna szurkolni, ráadásul másnap utaztam Franciaországba 1 évre (ez nagyon sokat kivett belőlem mind testileg, mind lelkileg), de egy „búcsúfutást" még szerettem volna, ezért úgy döntöttem, rajthoz állunk. Az első 5 km-en vittek a lábaim, győztem magam utolérni. Nagyon mehetnékem volt, de a nagy meleg és az előző 2 napos hőemelkedésem miatt próbáltam magam visszafogni, nem nagyon sikerült. Épp ezért 5 km után lecsapott a bárd, megborultam, de legalább visszavettem a tempót 5 percesek fölé, és eldöntöttem, hogy most nem hajtom magam, így is a szokásosnál magasabb volt a pulzusom. Elkezdtem jobban figyelni a futásomra és a cipőre, de ez sem tartott sokáig, mert a cipővel annyira semmi gond nem volt, hogy az egyéb nyűgjeim elterelték a figyelmet. Se térdfájás, se a talpam nem törte vagy nyomta, hihetetlen kényelmes volt. Az időjárás már kevésbé volt hozzám ilyen jó, 10-12 km környékére már nagyon szenvedtem. 1:54:42 lett a vége, ezt az eredményt nem tenném ki az ablakba, de azt hiszem most nem nagyon futhattam volna jobbat. A cipő szempontjából nézve: sima ügy volt. A következő nagy próba pedig az októberi marathon lesz Dunkerque-ben.



Innentől nem írtam külön az edzéseket. Nem azért, mert elfelejtettem, hanem mert kicsit nem akartam figyelni rá. Úgy akartam futni, hogy minden megszűnjön körülöttem, csak én, a gondolataim, a tenger, a homok, a szél.. és csak tolom a kilométereket. Így szoktunk össze igazán, bár nem is volt ez olyan nagy munka, hiszen az első méterek óta tökéletes összhangban vagyunk. A szép piros Asics és én :)

Kipróbáltam minden terepen többször is, mert nem biztos, hogy elsőre kijönnek a gyengeségek. Mivel a cipő talpa kissé vékonyabb az általános futócipőkénél, az egyeletlen talajt jobban meg lehet érezni, ez nálam azért is fontos, mert időnként be szokott gyulladni és dagadni a talpam. Egy régi futócipőm hozta ki anno, akkor hónapokat ki is kellett hagynom miatta, mert járni is alig tudtam, és azóta is elég érzékeny maradt. Ezért nálam vagy ez, vagy a térd a legjobb indikátor, ha nem megfelelő a cipő. Nem sajnáltam magam, feszegettem a határokat, pl.: 2 óra bringa után azonnal felkaptam a cipőt és jött még 30-40 perc laza (amennyire engedte☺) futás. Hidegben is próbálkoztam, akkor a térdek és a talp még érzékenyebb, ráadásul macskaköves a sétány ahol mostanában futok, de semmi fájdalom.
Természetesen ez nem egy általános edzőcipő, tehát mindennapos edzésekre kár lenne „elpazarolni".

Dunkerque maraton
Elérkezett a nap, a teszt fináléja, a Dunkerque maraton. Nem készültem rá külön, edzettem, ahogy eddig is szoktam, ezt a versenyt egyfajta szezon végi állapotfelmérésnek szántam. Előző nap nagyon szép idő volt, napsütés, szélcsend (elég ritka errefelé októberben). Viszont reggelre kaptunk ködöt, hideget. Legalább felpörgetett. 9:30-kor lőtték el a rajtot, beálltam rögtön a 3:30-as iramfutó mögé, de annyira pörögtem, hogy meg is előztem.



Két nagy kör volt a verseny, két félmaraton. Úgy döntöttem az elsőt megtolom (már csak a Nike miatt is revansként), a másodiknál pedig majd improvizálok, lesz ami lesz, így szoktam :) Első kör 1:41 lett, szinte simán ment minden végig, semmi fájdalom, a lábaim pörögtek. Befulladtam kicsit a hideg párás levegőtől, de nem nagyon zavart, csak hallgatni volt szörnyű. Még jó, hogy nem szedtek ki a sorból miatta. Valamerre 28 és 30 között megborultam, visszavágott, hogy aludtam reggeli helyett... Kicsit belassultam, és mentem tovább.

Az utolsó 7 km-en kezdtek el fájni a lábaim, egyre jobban. Hozzátenném, semmi köze a cipőhöz, szerintem csak jelezték, hogy szezon vége van, elég volt. Én meg jeleztem, hogy nekem kell az a maraton PB, összeszorítottam a fogaim, és meglett, 3:33:48 alatt! Nagyon örültem neki, ráadásul ez egy kis verseny volt (500 induló) így 3. nőként még a dobogóra is kiállhattam! :) (zárójelben megjegyezném, hogy a női résztvevők aránya meg se közelítette a hazait) Erre külön büszke vagyok, hogy ilyen sportosak a magyar csajok! :)

A szép piros Asics-em a maratoni távot is sikeresen teljesítette, maximálisan meg vagyok vele elégedve, nincs semmi de és ha.. életem legjobb futócipője.



Értékelés:
215 km, (2 verseny)
Csillapítás: 10 Ahogy már korábban írtam, se a térdem se a talpam nem jelzett. Mivel a talpa a szokásosnál vékonyabb, az egyeletlen talaj már annyira nem kényelmes hosszabb távon, de ez egy versenyre és gyors edzésekre szánt cipő, nem tekinteném hibának.
Rugalmasság: 10 Könnyűnek és gyorsnak érzem magam benne, rekortános vagy salakos edzésekre kiváló! Nem az a cipő amiben már szinte pattog az ember, egyenletesen rugalmas és kényelmes.
Stabilitás: 10 Teljesen rendben van, jól fogja a bokám és a lábfejem is, nem kell szorosan meghúzni a fűzőt, hogy jól tartson.
Kényelem: 10 Életem egyik legkényelmesebb cipője. Verseny vagy hosszabb edzések után általában alig várom, hogy szabaduljak a cipőtől és papucs. Ebben pedig simán elvagyok még órákat is utána, és eszembe se jut a papucsom :)
Tartósság: 10 Ránézek, benne van 215 km, és pont olyan, mint amikor kivettem a dobozából.
Design: 10 Amennyire féltem a színétől, most annyira tetszik és szeretem. Gyönyörű! :)

A tesztelt modell legjobb tulajdonsága: Ez a legnehezebb kérdés, ez a cipő úgy jó, ahogy van. Ha mégis ki kéne emelnem, akkor a könnyűsége, rugalmassága, és természetesen maga a design.

A tesztelt modell legrosszabb tulajdonsága: Rossz tulajdonsága nincs, kis hátrány, hogy a vékony talp miatt jobban átüt a talaj egyeletlensége.

Kinek ajánlom? Gyors, fürge, pörgős lábú futóknak. Versenyekre, résztávos edzésekre kiváló, főleg azoknak, akik rendszeresen edzenek rekortán vagy salakos pályán, és a sebesség megszállottjai.

Vennék ilyen cipőt magamnak? Mindenképpen.

Köszönjük szépen a Nyúlcipőboltnak, hogy a tesztcipő felajánlásával hozzájárult tesztünköz!


NIKE befutókép forrása: www.futanet.hu