Edzésleírás

A legfurcsább KESZ, amin valaha is voltam. Mivel már előre tudtuk, hogy a hegy le van fagyva, ezért a kis csapat az aszfaltos szerpentin úton indult a HHH csúcs felé. A már lent is hideg téli ambient nagyon gyorsan szürreálisba fordult át, a sötét, a szél, a helyenként erősen vágó hó nyomán jól átéreztük a sarkkutató expedíciók sanyarú sorsát. A Zöldbázisnál bevártuk egymást, majd megindultunk... volna felfelé. De a lejtő nagy részben annyira csúszott, hogy a tapadásunk pillanatok alatt nullára csökkent, mi meg alig győztünk talpon maradni. Itt-ott a jég kicsit járhatóbb volt a délutáni havazás folytán, de ez nem alkotott összefüggő takarót. A direkt feljutást gyorsan elvetettük, bár ketten halált megvető bátorsággal felkúsztak a lejtőn. Elindultunk a körbevezető földúton inkább, de még így is nagyon lassan haladtunk. A csúcson aztán pózoltunk fotóhoz, bár pusztán megállni is nehéz volt a jégen, de azért némi zseblámpás trükközésre is tellett. Viszont a Vihar-hegy felé továbbhaladást villámgyorsan elvetettük, és többségileg megállapodtunk abban, hogy visszamegyünk inkább az aszfaltútra. Ez se volt épp zökkenőmentes. :-) Viszont a lejtőn lezúgni már sima úgy volt. Közben több autóval is találkoztunk felfelé, nem villágos, mit csináltak a hegyen... Az FGY-nél aztán továbbmentünk a Szépvölgyi úton egész a hurokig a végén, hogy a táv meglegyen. Itt most voltam először. Visszaérve úgy döntöttünk, elég volt. Feloszlattuk a rendezvényt. Ez volt valószínűleg minden idők legrövidebb KESZ-e. De így is büszkék lehetünk arra, hogy ott voltunk. :-) Az Amundsen-díj jár, az biztos.

http://connect.garmin.com/activity/265004587