Edzésleírás

SMA - Utrecht terheléses vizsgálat

(Groot Sportmedisch Onderzoek)

 

A Le'Etape du Tour-ra való jelentkezéshez kötelező jelleggel terheléses vizsgálatot kellett végezni. Már régen szerettem volna egy ilyet kipróbálni, de mindig sokalltam az árát. Na most jól megkaptam. Amig otthon ezt tizezres nagyságrendért megcsinálják, addig itt a vizsgálat 230EUR ami az utazási költséget hozzávéve (mivel a vizsgálatot végző cégnek csak másik városban van kirendeltsége) közel 80ezer pénzembe került... Majd a hajamat téptem, de nem volt mit tenni... Arra számitottam, hogy ezért a pénzért valami nagyon extrán felszerelt központban végzik majd a vizsgálatot... Nos csalódnom kellett.

 

Először is az aszisztens nem nagyon beszélt angolul (amit ilyen munkakörben meglehetősen furcsálltam) igy kézzel-lábbal kommunikáltunk. Kezdésnek megmértek (ami vicc, de gimiben történt utoljára) jó tudni, hogy sokat nem mentem azóta össze, 181,5cm megmaradt. Magasság, súly, testzsir. Fura volt, hogy a korábban kapott 13% körüli értékhez képest ezúttal 20% fölött mértek, de később kifejtették, hogy a 13% az egy testátlag, mig itt specifikusan (és elég kellemetlenül) mérték egy franciakulcs szerű izével az úszóguminál, meg itt-ott. Ezután jött az EKG majd a vérvétel, amire kissé ráparáztam, mert ájulós vagyok, és nem gondoltam, hogy a terhelés előtt fognak lecsapolni, arra meg végképp nem, hogy nem csak ujjhegyből vesznek vért (a másik terheléses teszten erről beszéltek) hanem jóval nagyobb adagot. Egész nap alig ettem, igy alapból fogtam volna padlót, nem hogy még utána tekerjek is. Ez a része azonban a kellemes meglepetés lett: egyrészt kicsit sem voltam rosszul utána, másrészt életemben először vettek úgy vért, hogy a szúrás helye nem fájt, nem lilult be egy hétre, nem lett napokig érzékeny stb. Hogy csinálták? Ezután már csak az oxigénfelvételt vizsgálták, ami kiegyensúlyozottan 5 liter lett mindhárom méréskor. Ez nem tudom mennyire számit jónak, nincs viszonyitási alapom. Miután végeztünk a dokihoz mentem konzultációra.

 

Az orvos is végigvizsgálgatott, megnézte az izületeimet, az izmok hajlékonyságát. Mindent rendben talált, egyedül a bokám mozgott kicsit jobban a kelleténél. Ez meglepett, mert a bokámmal aztán soha semmi bajom nem volt, de úgy tűnik 20 év kosárlabda azért nem múlik el nyomtalanul : ) Az élő origamizás után feltette az ilyenkor szokásos kérdéseket hogy kitöltsük az űrlapot, eddigre már a vérvétellel járó kis szédülésem is elmúlt, igy csak a tekerés maradt hátra.

 

Itt jött az újabb csalódás a technikát illetően, egy öreg rozzant szobabiciklire ültettek fel. Jött egy nagyon kedves edző-srác, aki elmagyarázta mi fog történni. Lazán kezdem a tekerést, a fordulatszám legyen mindig 70 és 90 között, majd a terhelés percenként emelkedni fog. Addig csinálom amig úgy nem döntök elég, vagy amig már nem birom tartani a szükséges tempót. Az eleje természetesen még kellőképpen laza volt, de már itt is lehetett érezni ellenállást, úgy 5 perc után pedig már kifejezetten nyomni kellett, hogy tartsam az elvárt pedálfordulatot. Kezdtem mocsok mód izzadni, de nyomtam tovább. Bosszantott, hogy bár ott volt rajtam az óra, nem néztem meg mikor kezdtem, és az is fura volt, hogy az analóg fordulatszámmérőn kivül más kütyü nem volt a bringán, igy fogalmam sem volt milyen szintnél tartok, mióta nyomom, mennyi a pulzusom stb. Az edző egy darabig diskurált velem, de amikor már nem nagyon jutottam szóhoz, kiment. Én nyomtam amig birtam, és amikor a terhelés elérte azt a szintet, hogy már nagyon küzdenem kellett, és kezdtem teljesen beállni, akkor egy darabig még kitartottam, de nem volt most kedvem sokáig tűrni a fájdalmat, elég nyűgös voltam. Az órámra nézve azt mondtam magamnak na még egy perc, és onnantól csak a csuklómat figyeltem, hogy mikor vált át a számlap, és ott abba is hagytam. Valahogy nem éreztem a motivációt, hogy tele elektródákkal, a rozzant szobabiciklin életem legjobbját hajtsam ki magamból. Utólag emiatt picit haragudtam magamra, hiszen egy valag pénzt kifizettem a tesztért, érdemes lett volna akkor már maximálisan kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

 

A teszt után visszamentem a dokihoz, aki kielemezte az eredményeimet. Rögtön azzal kezdte, hogy azt hitte jobban teljesitek majd. Mondtam neki, hogy én is többet vártam magamtól, hiszen a pulzusom még sehol nem volt az ismert maxomhoz képest (184bpm-nél nem ment feljebb, mig futásnál már volt bőven 190 fölött is) és hogy jobb lett volna inkább futópados teszt, mert az jobban az én közegem. De azt válaszolta, hogy az eredmények szempontjából nincs jelentősége a mozgásformának, és hogy kerékpáron mivel kevesebb izom dolgozik, igy nagyjából 10-el kevesebb a max pulzus, mint futva. Ez valamennyire megnyugtatott, hogy akkor azért feszegettem a határaimat, hiszen egy 194-es pulzus az én koromban már nem rossz maximum. A doki arra tippelt, hogy túledzett vagyok, de mondtam hogy magamhoz képest most éppen hogy meglehetősen aluledzett, ezért teljesitettem a vártnál gyengébben. Úgy 6 különböző edzettségi szint volt egy listán, amikbe az eredmények alapján besorolták a sportolókat. A legjobb a "kivételes képességű" amire már kb. születni kell és hozzá profi szinten edzeni, az alatta lévő pedig a "nagyon jó edzettségű" kategória. Nos én ennek kerültem be a végére, vagyis még éppen megcsiptem a nagyon jó edzettségi szintet, ami azért valljuk be nem rossz, főleg ha azt vesszük, hogy ez most nagyjából a kiindulási alap, hiszen szezon eleje van.

 

Ami a nagy haszna volt a tesztnek (az önfényezésen kivül hogy milyen mocskosul fitt vagyok) hogy végre megtudtam a hivatalos pulzuszónáimat. Ennek megfelelően a laktátküszöböm ha jól értettem 163bpm-nél van. És bár a bringázás közbeni max pulzusom ugyan nem mérvadó, de az végre pontosan kiderült, hogy az egyes edzésformákat milyen pulzustartományban kell majd végeznem. Az eddigi 135 és 145 közötti hosszú edzések alsó határa jól el lett találva, de ami meglepő, hogy nyugodtan engedhetem feljebb a pulzust  huzamosabb ideig is. A pontos zónákat majd belövöm, ha meglesznek a részletes eredmények jövő héten. 

 

Összességében hasznos túra volt, még ha drága is. Kiváncsi vagyok, hogy edzettebb állapotban hogyan változnak majd ezek az adatok. De az tuti, hogy a következő vizsgálatokat majd inkább otthon csináltatom meg, profibb körülmények között, ennek az összegnek a töredékéért. Legalább már tudom hogyan néz ki pontosan egy ilyen, ez sokat segithet legközelebb. Abból amit az orvos elmondott azt szűrtem le, hogy az eredmények szempontjából nem sokat oszt vagy szoroz, hogy toltam volna még 1 percig vagy nem, igy megnyugtattam magam, hogy nem volt kidobott pénz. Kicsit az is feldobott, hogy ismerve a L'Etape követelményeit, KW-ban már most megcsináltam azt a bringán, ami májusban a szint lesz a csapatba kerüléshez. 321KW teljesitményt tekertem ki magamból, ami 4,4KW/kg. Ez bőven több az elvártnál. Ergo elvileg a mostani edzettségemmel is már rajthoz állhatnék... na ezt azért naivitás volt elhinni...