Edzésleírás

Nagyon vártam az év első edzését, hogy újra labdát foghassak és gyakorolhassak, különösen a keddi csúfos vereség után.

Bár sokan voltunk, szerencsére végre nem fiatal - öreg felállásban lettek elosztva a csapatok. Így Matyival, Zsoltival, Posival és Zsírral álltunk ki a Bali, Áron, Normann, Boti, Billy ötös ellen. (4:3)

Az első meccs nagyon rosszul indult. A céges meccshez képest a sokkal intenzívebb tempót nehezen bírtam felvenni. Amint egy pillanatra elaludtam, Billy azonnal büntetett. Eladtam rögtön 2-3 labdát, a dobások sem mentek. Simán buktuk a menetet. A második körre összekaptam a védekezést, és eladottjaim sem voltak, de most meg az egész csapatnak vacakul ment, így még simábban kaptunk ki.

A harmadik menet sem tűnt fényesnek, végig vezetett az ellenfél. De aztán végre fel tudtam venni a ritmust, és a többiek is összekapták magukat, így az utolsó pillanatban megfordítottuk a partit... Aztán pihenő következett ami után újult erővel kezdtem játszani. Itt már taroltunk, az ellenfelet szinte dobott pont nélkül hagytuk állva. Egyre kevesebb lett a hiba, nem volt több eladottam, viszont egyre többször sikerült gólpasszt adnom, köztük egy szép alley-up-ot is. Pattanókat szedtem, labdákat szereztem, és elég sok ziccert dobtam. Legalább ezekből és büntetőből hibátlan voltam. A tempódobások viszont továbbra sem mentek, 4-5 méternél távolabbról veszélytelen vagyok, nagyjából 6-8/nullát dobtam, és az utolsó meccsen is hibáztam a mindent eldöntő triplánál, hiába voltam teljesen üresen, így ki is kaptunk, ettől nem lett valami kellemes szájíze az amúgy 4:3-ra hozott edzésnek. De ami nagyobb baj, hogy a védekezéssel, ami amúgy az erősségem, végig szenvedtem. Néha elbambultam és nem a saját emberemet fogtam, nem haraptam és hajtottam annyira, amennyire kellett volna, és ha nem figyeltem az emberem azonnal lepattanót szedett. Billy-ből sztárt csináltam, rengeteget dobott rajtam. Mondjuk hozzáteszem, hogy szinte mindent bedobált. Ráadásul összekaptam vele, mert rossz néven vette az erőszakos kizárást, de muszáj volt, mert ő ugyanilyen agresszívan ment befelé. Nem bántottam, teljesen szabályosan álltam elé, mégha ez bosszantotta is. De nyilván nem fogok vörös szőnyeget legördíteni hogy ő elmehessen. Az a dolgom hogy megállítsam. De erre különösen edzésen ne az legyen a reakció, hogy lök meg húz meg üt, mert ettől meg én pöccentem be. Próbáljon ő is szabályos keretek között győzni az ilyen párharcokban. Mert amúgy meg ő is ugyanígy lök a labdáért való harcban, ami rendben is van. De ezt természetesen az ellenfél is megteszi. Normannt sokkal hatékonyabban fogtam, ő már tudja, hogy gyors a lábmunkám, és ha nincs nagyon felőpörögve, akkor inkább nem is próbálkozik, csak ha teljesen üresen van. De néha rosszul segítettem be, és időnként nem zártam vissza időben, ami csak akarat kérdése. Ez nem megengedhető.

Amin nagyon gyorsan javítanom kell tehát a szombati meccsig, az a dobásbiztonság, és a védekezés. Ennek érdekében maradtam még dobni edzés után, amíg nem dobtam be magam megfelelően, és ugrálóköteleztem is, hogy a lábmunka és az ugrás is javuljon. Hosszú távon pedig erősödnöm kell a megfelelő dobáshoz, és hogy sem támadásban, sem védekezésben ne pattanjak le az ellenfélről, mert így súlytalan vagyok. De ami pozitív, hogy az első néhány perc után jó labdákat adtam, jó döntéseket hoztam, így az emberfölényes helyzetekkel sok könnyű gólt tudtunk szerezni, ezt meg kell tartanom.

Nagyon felemás érzéseim voltak tehát az edzésen. Nyertünk, és helyenként jól ment a játék, de rengeteg volt a hiba, nem ment a dobás és a védekezés. Remélem ezek csak a több hetes kihagyás eredményei és hamar magamra találok majd.