Edzésleírás

Lépcsőzés a Wolves Ladies-zel

 

A Futóklubos 9 kili után nagyon gondolkoztam rajta, hogy futok még egy lépcsős Stadion kört (minden lépcsősoron fel, majd vissza) de az időjárás és a viharos szél (meg a délutáni meccs) visszatartott abban, hogy ezt az elhatározást tett kövesse, ezért elindultam visszafelé az autómhoz. Ugyanekkor indult el kifelé kis Szasza is (akiről tudtam, hogy amerikai focizik) néhány ismerősével. Beszélgetni kezdtünk, mert furcsálltam, hogy eljöttek, de nem futottak. Így megtudtam, hogy ők a Budapest Wolves Ladies női focicsapatának a tagjai, és igazából lépcsőzni jöttek, mintegy kiegészítő edzésként. Mivel én is hasonlót forgattam a fejemben korábban, gondoltam társasággal azért már motiválóbb lenne a dolog, így megkérdeztem csatlakozhatok-e hozzájuk. Akkor még azt gondoltam, ők is csak fel-le futkosni szeretnének. Tévedtem. De addigra már késő volt... : )

Kinéztünk egy naposabb és szélvédettebb lépcsősort, ahol mind a négyen elfértünk. Mindenki nekivetkőzött, és belevágtunk. Az első néhány hossz valóban még csak a lelátóra való felfutásról szólt, de kiderült ez csak a bemelegítés, hiszen az ő lábaikban nem volt még benne 9 kili. Ezt némi nyújtás követte, majd elkezdődött az igazi edzés. Hát volt itt minden, amit lépcsőn lehet végezni: szökdelés 1-2-3 lépcsőn, oldalazás, sasszé, taposásból fellépés, egylábas ugrálás, fejjel lefelé fekvőtámasz, békaügetésben felmászás stb. A gyakorlatok nagy része láthatóan kifejezetten amerikai focis mozgásokat segített elő, ennek megfelelően a lányok elég gyakorlottan végezték őket, míg én időnként megszenvedtem a végrehajtásukkal. Bár jó néhány a feladatok közül a kosárlabdához is tökéletesen hasznos lesz. Mikor kiderült számomra, hogy itt komolyabb dologról lesz szó, mint néhány hossz felfutás a lelátóra, gondolkoztam rajta hogy kiszállok, mert a meccs előtt amit legkevésbé akartam, hogy beálljak és besavasodjak, de egyrészt nagyon élveztem ezt a csoportos kínzást, másrészt ciki lett volna, ha a csajok azt hiszik, hogy azért hagyom abba, mert nem bírom... : )

Nagyon jók voltak a feladatok, és nyilván egyedül nem kínoztam volna magam ilyen gyakorlatokkal (bár közben megjelent egy srác a szomszédos lépcsőnél, aki állítólag a Wolves legjobbja, és egyedül lenyomott ő is egy hasonló lépcsős edzést : ) így nem csak hogy nem bántam meg hogy maradtam, de bármikor szívesen csatlakoznék újra ilyen jellegű erősítésekhez. A szaladós-ugrálós mozgásokat jól bírtam, egy statikus feladat volt amit nem csináltam 100%-osan mert nem akartam hogy beálljon a combom, de azért így is érezhetően hasznos volt. Legközelebb ezt is bevállalom, mert védőlábmunkázáshoz és egyensúlyfejlesztéshez is remek. Illetve a fekvőzés volt még, amiből nem nyomtam többet, mint a lányok, mert bár ez is kezd egyre jobban menni, de karban még mindig gyenge vagyok, mint a reggeli harmatcsepp a fűszálon.

Lábjegyzetként megjegyezném, hogy bár a csajszik messziről sem tűntek amerikai focistának a kis törékeny alkatukkal, de baromi keményen tolták az erősítést, brutál kondijuk van, kalap le előttük!