Sport

(verseny)

Edzés ideje

00:40:00

Edzésleírás

Nike Tüzes Vasalók - Feminal Design: 31:45 (10:10,5:11,7:7,9:17)

A hivatalos beszámoló: a Feminal Design Kft dobásaival kezdődött a találkozó. A csapat csak 2-3 ponttal tudott meglépni, melyet DaMartian sikeres támadásaival hamarosan behozott a NIKE Tüzes Vasalók együttese. A hazaiak 9-8-nál átvették a vezetést, de a negyed végére döntetlent mutatott az eredményjelző. (10-10) A második játékrészben kicsit megtorpant a hazai csapat, dobásaik pontatlanra sikerültek, pedig lehetőségük akadt bőven. A vendégek Fehérvári, Nagy és Győri pontjaival 6 pontos előnyre tettek szert a félidő végére. (15-21) Hegyi Tekla duplája után két gyors triplával 2 pontra faragták le a különbséget a hazaiak, de a negyed végére ismét 6 pontra nőtt a Feminal előnye. (22-28) Az utolsó 10 percben megállíthatatlan volt a Feminal együttese. Majdnem mindegyik dobásuk a gyűrűben landolt, akár távolról, akár közelről próbálkoztak. A NIKE nem tudta behozni a lemaradását, bár Bognár, Kelemen és Kollwentz dobásaival 9 pontot szereztek, ez most kevésnek bizonyult a Feminal 17 pontjával szemben.

Már előzetesen várható volt, hogy kemény meccs vár rám, mivel tudtam, hogy a B-Liga pontkirálya ellen kell játszanom ma este. Utálok a SportMax-ban kosarazni, egyszerűen annyira szar a gyűrű, meg a palánk, hogy szinte képtelenség kosarat szerezni. Melegítésnél sem igazán ment a dolog. Ezzel együtt jól kezdődött a találkozó, bár sajnos Robi, aki a csapat legjobb, legsokoldalúbb játékosa, nem tudott eljönni. Eleinte mégis úgy tűnt sima meccs lesz. Lassan, öregesen kezdtünk, ahogy szoktunk, nem nagyon pörögtem meg erősködtem az elején, inkább igyekeztem a palánk alatt játékba hozni a többieket. De mivel sorra kimaradtak a tiszta ziccerek, a túloldalon az ellenfél viszont néhányszor betalált, úgy éreztem a vállamra kell mégis vennem a csapatot. Az elmúlt hetek gyenge teljesítmény után ez nem volt egyszerű. Ezzel együtt két gyors kosárral, meg egy kiharcolt faulttal egalizáltam az eredményt. A második negyedben aztán cserélt az ellenfél. Néhány perc játék, és jó néhány bekapott pont után kiderült, hogy az új játékos az a bizonyos, akire vigyázni kell. 35 pont fölötti meccsátlaga van ugyanis. Rögtön átálltunk vegyes védekezésre, én pedig kimentem külön őrizni a legjobb játékost. Sajnos már addigra is dobott jó néhány pontot. Ezzel kezdetét vette a bunyó. Azzal ugyanis még nem lett volna különösebb gond, hogy a kedves ellenfél nagyon agilisan szakadt el és ugyanígy ment a lepattanókért is. Ez még csak kihívást jelentett volna. De hogy mindezt folyamatos lökések és könyökölések kíséretében tette, az nagyon gyorsan felidegesített. Több se kellett, felvettem a kesztyűt. Egy gyors támadóhiba és az ide-oda faultolgatások miatt hamar a kipontozódás szélére is került. Sajnos azonban csak a töredékét fújták be a lökdösődéseinek, a többiből viszont dobálta a pontokat. A vérszegény támadójátékunk és a vállalhatatlan lepattanózásunk miatt gyakran került tiszta indításhelyzetbe, és hiába voltam rajta, néhány betörés után belátta, hogy nem érdemes egy-egyben nekem rohannia, hanem ehelyett hirtelen futtából beleállt a tempódobásba, amiből közel 10 pontot termelt, nagy részét mázlival, vaktában tüzelve, palánkról bepattanva. Nem hagytam élni, de így meg ajándék büntetőkhöz juttattam, amiket szintén bedobált, szóval végül mégis szépen megszedte magát. Mondjuk így is messze az átlaga alatt, 19 ponton tudtam tartani, és ezeknek a kosaraknak a 80%-a is indítás vagy büntető volt. Ám sajnos hiába végeztem szinte emberfeletti munkát rajta, még így is túl sokat dobott nekünk, amire a Buti és Robi nélküli támadósorunk nem tudott válaszolni. Engem pedig úgy kifárasztott a védekezésben a birkózás, hogy támadni már nem nagyon maradt erőm, így a 2. negyedben elhúzott az ellenfél. Sajnos egy idő után az egyre durvább bunyó miatt már nem fújtak rá többet, pedig rég ki kellett volna pontozódnia. Még egy kettős faultra is rámentem, hogy kiszálljon, de a sima kizárást a hülye lehajtott fejes előre furakodása miatt sportszerűtlennek fújtak, nekem... Ezt nem értettem. A sok faultja miatt a 3. negyedben mégis leült, amit ki is használtunk, két triplával újra feljöttünk egálra. De ekkor visszaállt, és onnantól kezdve már hiába tudtam hatékonyabban megfogni, mintha mindenki szarba nyúlt volna az ellenfélnél, a legnagyobb nímandok is mindent bedobtak. Néha olyan valószerűtlen helyzetekből, amit ők sem hittek el... Engem továbbra is annyira lekötött a védekezés, és a biztosítás, hogy könnyű leindítást ne kapjunk, hogy a támadásokból teljesen kivontam magam, és a többiek nem tudták pótolni a kimaradt pontokat. Főleg hogy nulla volt a csapatjáték, roppant önző módon mindenki egyedül akarta megfordítani a meccset, amiből szenvedés, küszködés, eladott vagy melédobott labda (még csak nem is helyzet) lett, amiből a túloldalon aztán gyakran könnyű kosarat kaptunk. Így nem lehet... Rossz volt nézni. Az egál 3. negyed után elszállt utolsó 10 perc (amiben ráadásul még az időt is durván húzták) miatt a vége csúfos és nagy arányú vereség lett, megérdemelten.

Sajnos azt kell mondjam, az ellenfél játékosa ma birkózásban és játékban is fölém kerekedett. Nem csak a dobott pontjai miatt, hanem mert annyira lefárasztott, hogy ezzel teljesen kivett a támadásból is. Mivel a csapatunk messze legponterősebb játékosa vagyok, ezzel két legyet ütött egy csapásra. Ráadásul közel 15 perccel kevesebbet játszott, mint én, így friss tudott maradni, míg én a meccs végére alig álltam a lábamon. A rossz érzésemet a játék miatt az sem enyhíti, hogy 2 játékvezetővel, ha a labda nélküli eseményeket is követik, már félidőben ki kellett volna pontozódnia. Nem voltam túl hatékony támadásban, és védekezésben is más taktikával, kevesebb ponton kellett volna tartanom az ellenfelet, e helyett hagytam, hogy az agresszivitásával felbosszantson, ami menetrendszerűen hibákhoz és idegeskedéshez vezetett. A végére annyira felpaprikázott, hogy bár ő provokálta ki, de már én is löktem, könyököltem, nem néztem hogy mi mennyire fáj, így éppen a fair play vagy a szimpátia díjat sem nyertem volna el, így az erkölcsi győzelmet sem sikerült learatnom. De sajnos ha a játékvezető nem bünteti az ilyen fajta agresszivitást, akkor muszáj hasonlóan reagálni, hogy ne kerüljön hátrányba az ember. Ez ma nem jött be, ami jó lecke volt. Némileg az is pech, hogy megint akkor állunk fel gyenge csapattal, amikor erős az ellenfél. Ezzel a második zakóval és a ki nem állásunkkal mostmár a dobogó legalsó foka is komoly veszélybe került.

Statisztika: 40 perc, 5 pont, 2/1 büntető, 3 fault.