Nagy siker volt a földalatti futóverseny Kőbányán
Zongorázó csontváz, lézeralagút, szembejövő vonat, ilyesmikkel találkozhatott az az ezerötszáz futó, aki elindult az első BBU földalatti futáson a kőbányai pincerendszerben. Az extrém helyszínen új műfaj született, a szórakoztató futás, magyarul runtertainment.
Már a kiírásból sejteni lehetett, hogy egészen érdekes kísérletnek lesz része, aki jelentkezik a szombat délelőtti BBU föld alatti futásra. A távok és korcsoportok alapján inkább örömfutásra lehetett számítani, mint öldöklő versenyre. A szervezők széles spektrumot céloztak meg, volt félmaraton komoly futóknak, és 350 méter hosszú kör óvodásoknak is.
A kőbányai katakombarendszer már sokféle célt szolgált, itt volt egykor a Dreher sörgyár pincehálózata, a világháborúban repülőgépeket gyártottak a gyomrában, később gombatenyésztők vették birtokba.
A futók 50 fős etapokban rajtoltak, az alagutakban ugyanis egyszerre legfeljebb háromszázan lehettek.
A start után párszáz métert tettünk meg napvilágon, aztán bekocogtunk a pince száján a sötétbe.
Az egymást követő magas termeknek és szűk folyosóknak valóban volt egy rideg, elhagyatott kórházbázis hangulata, ahol a sarkon befordulva simán egy vonagló zombiba ütközhet az ember. A lámpák sok helyen csak félig világították meg az utat, volt ahol semennyire. Egy-egy folyosón fáklyák és mécsesek lobogtak.
A szervezők rá is játszottak a hangulatra. Szellemvasútszerűen követték egymást a meglepő installációk. Az első, amire emlékszem, egy falon szembejövő mozdony volt, ami két vászonra volt kivetítve, ezek között kellett elfutni. A következő egy sejtelmesen megvilágított egyiptomi trón volt, amire, bármily hívogató volt, senki sem akart leülni pihenni.
Innen egy nagy alagútba vezettek a kordonok, ahol a fordulóban a már emlegetett csontváz gubbasztott a zongora mellett. Az ezernyi mozgó színes fényponttal operáló lézeralagút már nekem egy kissé sok volt, de a futók egy részének sikoltozása alapján sokaknak bejött. Körülbelül 20 percet kocogtunk a járatokban, észre se vettük, hogy letelt. A pincéből kijutva, pár száz méter után beértünk a célba.
A szervezők elmondása szerint kerékpáros versenyt ugyan már rendeztek ezen a helyszínen, futásból azonban a mostani volt az első. A cél az volt, hogy a részt vevők ne versenyezzenek, hanem inkább mozogva ismerjék meg az extrém helyszínt, amihez hasonló nincs több az országban, szórakozva élvezzék a futást. A hangulatot elnézve sikerült, általában keményen kritikus fiaim is elégedetten kortyolgatták futás végén a teát.
A hosszú távot Józsa Gábor és Dr. Bakonyi Fruzsina nyerték.
Forrás: Index
Képek: BBU Facebook
Hasonló cikkek
Atlétika - Délibáb Terepfesztivál autentikus hőségriadóban
Futás - a nagykövetek is részt vettek a 23. K&H mozdulj! váltón
Atlétika - rekordokat hozott a Vivicitta
Szabadidősport - különleges futóverseny volt Kőbánya alatt
3 hozzászólás
Nagyon jó volt! Ez volt életem első versenye... mivel Én inkább a saját örömömre futok, nem pedig a versenyek miatt. Viszont amikor megláttam ,hogy föld alatt is lehet futni, egyből kaptam az alkalmon. :) Nem bántam meg. Nagyon jó volt, érdemes volt 8 órát utazni miatta :P.
Még több címke
Ironman edzésterv kezdőknek: 9-20. hét 1
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Általában hülyeségnek tartom az extrém futásokat (mint pl. szándékos sárdagasztás), de ez jó poén lehetett.